Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között
Ehhez hasonlóan a postai nyomtatványok egyik oldala magyar, a másik német szövegű volt.20 A kétfejű sasos osztrák címertáblákat magyarra cserélték, a postakocsikat, levélszekrényeket zöld színűre festették. 1867. május 1-jétől a soproni császári és királyi kerületi postaigazgatóság a Magyar Királyi Posta kerületi postaigazgatósága lett. Szervezetében 3 kincstári hivatal, 3 postaállomás, 71 postaállomással összekötött postahivatal és 40 posta- kiadóság működött. A helyi sajtó felhívására 1867. április 9-én a postaigazgatóság épületéről csendben eltávolították a kétfejű sasos címertáblát. Az igazgatóság korábbi szervezete és hatásköre változatlan maradt, vezetője és személyzete kevés kivétellel nem ismerte a magyar nyelvet. Ezért az igazgatóság kérelemmel fordult a minisztériumhoz, hogy továbbra is német nyelven levelezhessen. A kérelem azonban elutasítást nyert. A magyar nyelv ismeretének hiánya és az előrehaladott életkora miatt Scheroll István postaigazgatót 67 éves korában, 1868 áprilisában nyugdíjazták.21 Erre vonatkozóan az 1868. február 14-én kelt elnöki anyagban a következőket olvashatjuk: „ Tekintetes Scheroll István magyar királyi postaigazgató. .. A jelen szolgálati viszonyok a magyar nyelv tudását egyáltalán megkívánván és különben a postaigazgatóságok főnökei hivatásuknak éppen nem vagy csak igen hiányosan felelhetvén meg: kénytelen vagyok ezen állásának megváltozott igényeknek megfelelő módon való betöltéséről gondoskodni. Ezen tekintet által indíttatva felszólítom a postaigazgató urat, hogy összes kinevezési és egyéb szolgálati okmányait ellátási igényeinek megállapítása végett mielőbb adja be. ”22 A posta- igazgatóság ideiglenes vezetésével dr. Biringer Gyula postatisztet bízták meg, akit 1869 márciusában véglegesítettek.23 A levelezés elterjedésében jelentős szerepet kapott az osztrák és magyar posta által 1869. október 1-jén forgalomba hozott levelezési lap is, amely kedvező díjazása miatt gyorsan elterjedt. 1880-ban a válasz levelezőlap került forgalomba, 1886-ban a zárt levelezőlap. 1870. január 1 -jétől a postaigazgatóság székhelyén postafelügyelői munkakört rendszeresítettek, a tisztviselő közvetlenül az igazgatóság vezetőjének volt alárendelve. A soproni postaigazgatóság területe és hatásköre 1871. január 1-jétől megváltozott. Tolna és Moson vármegye területét a pesti, illetve a pozsonyi kerületi postaigazgatósághoz osztották be. Tolna vármegyéből 20, Moson vármegyéből 13 posta került átadásra. Ugyanebben az évben személyi változás is történt, dr. Biringer Gyula soproni 20 Rendelvények a magyar postahivatalok számára, 1867, 1. szám, 1. p. 21 Rendelvények a magyar postahivatalok számára, 1868, 13. szám, 69. p. 22 Sipos Józsefné: A magyar posta függetlenné válásának története. Budapest, 1982, Mabéosz, 45. p. 23 Rendelvények a magyar postahivatalok számára, 1869, 3. szám, 19. p. Kétnyelvű hely- és keletbélyegző A soproni postahivatal címertáblája, 1867 A soproni igazgatóság pecsétlenyomata, 1867 113
