Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között
postaigazgatót azonos minőségben Kassára, Blauder Vilmos kassai postaigazgatót Sopronba helyezték.24 Blauder Vilmos 1851-ben postatisztként Prágában kezdte postai szolgálatát. Nagyváradon 1858-ban postahivatali ellenőr, Nagyszebenben 1864-től hivatalvezető, Kassán kezdetben postatitkár, majd 1869-től postaigazgató volt. A soproni postaigazgatóság tiszti személyzete 1871-ben a következő volt: Blauder Vilmos igazgató, Follért Ferenc25 titkár, Petrikovits Károly felügyelő. Igazgatósági pénztár: Jakusch József hivatalvezető, Ofner János ellenőr, Tomasini Alajos postatiszt. Számvevői osztály: Auer György hivatalvezető, Hoser Ármin számtiszt.26 A postahivatalhoz 4 kincstári és 166 postamesteri postahivatal tartozott. A magyar postások egyenruháját a kiegyezés után 1874-ben szabályozták. Egyenruhát viseltek a főtisztek, tisztek, gyakornokok, postamesterek, postakiadók, altisztek, levélki- hordók és hivatalszolgák is. Szolgálaton kívül egyenruhát csak az altisztek, levélhordók és szolgák viselhettek.27 A postaintézet a postaregálé hatálya alá tartozó levélszolgáltatás mellett személy- és árufuvarozási, pénzutalványozási feladatokat is végzett. Az 1875. évi XXXVII. te. a posta külön szolgáltatásait kereskedelmi vállalkozásnak minősítette. A soproni postaigazgatóság a törvénynek eleget téve 1876. május 13-án a soproni törvényszéken a cégbejegyzést megtette.28 A balkáni befolyásra törekvő Oroszország 1877-ben Törökországgal háborúba keveredett. A Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia nem nézte jó szemmel az orosz terjeszkedést és a szláv népek önállósági törekvéseit. Az 1878. május 25-én Berlinben hozott egyezmény az Osztrák-Magyar Monarchia csapatait felhatalmazta a Bosznia és Hercegovina területére történő bevonulásra. A megszálló csapatok ellátására tábori postaigazgatóságot állítottak fel. A tábori posta vezetésével Blauder Vilmost, a soproni postaigazgatóság vezetőjét bízták meg. Távollétében az igazgatóságot Jekelfalussy Sándor miniszteri titkár vezette.29 A Magyar Királyi Posta intézményét 1881. január 1-jétől a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium hatásköréből a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium ügykörébe helyezték át.30 Egyes postamesteri hivatalok forgalma indokolttá tette, hogy azokat kincstári kezelésbe vegyék. Ennek értelmében kincstári postahivatal lett: 1878-ban Pápa, 1882-ben Kőszeg, Magyaróvár és Keszthely, 1884-ben Csáktornya és Kismarton, 1885-ben Körmend és az 1886-ban megnyílt Szombathely pályaudvari posta. A kincstári postahivatalokban a postaszállítást szerződéses postaszállító végezte. Olyan postamesteri hivatalok is voltak, amelyeknél a forgalom még nem indokolta a teljes kincstári kezelésbe vételt, ezeket II. osztályú kincstári kezelésbe vették, amelyeknél a szállítást továbbra is a hivatal biztosí24Rendelvények a magyar postahivatalok számára, 1871, 5. szám, 33. p. 251875-től a nagyszebeni postaigazgatóság vezetője. Postai Rendeletek Tára, 1875, 22. szám, 129. p. 26 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium tiszti névtára. Budapest, 1871. 27Postai Rendeletek Tára, 1874, 7. szám, 25. p. 28 Dr. Mesterházy Sándor: A soproni postaigazgatóság monográfiája. 1867-1900. Kézirat. Sopron, 1971, 18. p. 29 Dr. Mesterházy Sándor: A soproni postaigazgatóság monográfiája. 1867-1900. Kézirat. Sopron, 1971, 22. p. 30Postai Rendeletek Tára, 1881, 36. szám, 143. p. %^-Pt>Sr4. IGAZGATÓSÁGI', SZÁMVEVŐI ÖSZTÁL*; A számvevői osztály bélyegzőlenyomata, 1871 114
