Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között
A postaigazgatóság a jobb oldali épületsor utolsó épületében, a Színház u. 33. szám alatt Az igazgatóság területén épült vasutak a következők voltak: 1855 Bruch-Győr, 1856 Győr-Újszőny, 1860 Újszőny-Székesfehérvár, a mozgópostát 1875-ben rendezték be. 1858 Pécs-Villány-Mohács, 1860 Pragenhof-Nagykanizsa, 1861 Nagykanizsa-Székes- fehérvár-Buda, az igazgatóság területén az első mozgópostát 1870-ben rendezték be. 1865 Sopron-Nagykanizsa, a mozgópostát 1875-ben rendezték be. Kezdetben a vasúton vasúti vagy postai alkalmazott közreműködésével hivatalokra címzett zárlatokat szállítottak. A zárlatot a vasútállomáson a postamester gyalogos vagy kocsis küldönce vette át, illetve adta le. A vasúttal párhuzamos közúti közlekedést megszüntették. A soproni postaigazgatóság területén 1850 és 1866 között berendezett új postahivatalok száma vármegyénként a következők szerint alakult: Baranya 10, Tolna 3, Győr 6, Vas 17, Moson 7, Veszprém 7, Somogy 11, Zala 8 és Sopron vármegye 13. Magyar Királyi Postaigazgatóság Sopron A kiegyezést követően az önálló Magyar Királyi Posta a magyar Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumhoz nyert beosztást.19 A tárca első minisztere, Gorove István 1867. február 20-án lépett hivatalba. A miniszter a postaszakosztály vezetésével Gervay Mihály országos postafőigazgatót bízta meg, aki kiváló egyéniségével nagyban hozzájárult a magyar posta fejlődéséhez. Hivatalát 1867. május 4-től 1887. március 31-ig töltötte be. A Magyar Királyi Posta hivatalos közleményeit a Rendelvények a magyar postahivatalok számára című kiadványban, a későbbi Postai Rendeletek Tárában tette közzé. Anémet nyelvű tisztviselőkre tekintettel a rendelvényt két nyelven jelentették meg. x9 Verordnungen für die Oesterreichischen Post-Aemter, 1867, 21. szám. 112
