Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény kezdetei
Hernitz Ferenc A soproni postaintézmény kezdetei A királyi posta felállítása előtt történt, hogy I. Ferdinánd 1527-ben megparancsolta Sopron város tanácsának, hogy levelét Pucheim György részére azonnal postázza.1 Ilyen és ehhez hasonló küldemény máskor is érkezett, hiszen nem volt szervezett postaintézmény; a közigazgatási, az egyházi, a kereskedelmi és a magánlevelezést felfogadott vagy alkalmi küldöncökkel bonyolították le. A háborús időkben azonban megnőtt a hadiposta szerepe, ezért az 1550-es években több postavonalat rendeztek be. A hadifutárok csak a posta- állomásig mentek, Bécsbe a küldeményt a postastaféta vitte. Menetrend szerint hetente egyszer a közönséges posta, az lin. ordinária közlekedett. Magyarországon a dunántúli posták közül az első postavonalat I. Ferdinánd király Bécs és Buda között 1528-ban rendezte be.2 A törökök térfoglalása miatt ez tartósan csak Bécs és Komárom kötött volt fenntartható. Mivel fennállt annak a veszélye, hogy a törökök dél felől Bécs felé vonulnak, az osztrák rendek, hogy az esetleges törökök támadásokról időben értesüljenek, több postavonalat rendeztek be. A Bécs-Körmend postavonal Sopronon át Bécs, Waltersdorf, Sopron, Csepreg, Hisnum és Körmend postaállomásokkal 1554-től működött. Hossza 18 német mérföld volt, s főI. Ferdinánd Sopron város tanácsához írott levele, 1527. szeptember 28. 1 Dr. vitéz Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1. kötet, Sopron, 1929, Székely és Társa, 262. p. 2 Munkás László: A királyi magyar posta története 1528-1715. Budapest, 1911, Országos Iparegyesület, 11-12. p. 108
