Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Makkai-Várkonyi Ildikó: A balatonszemesi Postamúzeum új állandó kiállítása
A múzeumépület kiállítása A kiállítás 1. tablója a 15. századi utazószekérről, a Mátyás-féle kocsi szekérről szól. A szájhagyomány és a korabeli feljegyzések szerint Mátyás király sokat utazott az országban, így a nehéz társzekereknél fürgébb járműre volt szüksége. A tatai királyi birtok közelében fekvő Kocs község szekérkészítői az ő instrukciói alapján készítették el az ún. kocsi utazószekeret, amit röviden kocsinak neveztek. Heltai Gáspár 1575-ben Mátyás történetírójának, Bonfininek latin nyelvű munkáját magyarra fordítva írta: „Mátyás király ahová megyen vala, úgy megyen vala, mintha repülne. Kocsis postán egy nihány száz mélyföldig elment csak kevés napig. Az új közlekedési eszközzel akár százezer lépést, mintegy 75 kilométernyi utat is meg lehetett tenni egy nap alatt. Mátyás király székhelyét 1485 nyarán Bécsbe tette át, s megszervezte Buda és Bécs között a kocsipostát. A két város közötti állomásokat - Buda, Bárok, Kocs, Győr, Óvár, Bruck, Bécs - egy 1518-ból fennmaradt útleírásból ismerjük. A kocsiposta- vonalak hamarosan az egész országot behálózták. A tabló előtti üvegvitrinben látható Mátyás-féle kocsiszekér modelljét a Képzőművészek Alkotó Közössége 1:2 méretarányban korabeli leírások és metszetek alapján 1955 és 1958 között készítette Budapesten. A szekéren elhelyezett bábuk, amelyek Illyés Borbála iparművész alkotásai, Mátyás kori utazókat örökítenek meg. 1 A felújított múzeumépület 1 Hencz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai. Budapest, 1937, Merkantil Nyomda, 17. p. 73
