Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció
Lechnerrel, közösen dolgoztak a Postatakarékpénztár székházán, de az épület mesterileg, művészileg Lechner munkája. A székházépítés az intézmény filozófiájának, a takarékoskodásnak, gyűjtögetésnek építészeti kifejezője volt. Amíg az Iparművészeti Múzeum építésekor a költségek magasra rúgtak, a Postatakarékpénztár épülete elismerten korának legolcsóbban felépített középülete volt. A korabeli kritika már-már krajcároskodást emlegetett. A pályázati kiírás azonban előírta, hogy a költségek nem haladhatják meg az egymillió koronát. így a tervezett összköltség a felső határt el nem érve 901 822 koronára rúgott, a kivitelezésé 1 127 483, a felszereléssel együtt 1 956 837 koronára. Az épületen az alábbi mesterek, művészek dolgoztak:7 Seidner Miklós kőfaragó Reitner János rt. vasmunka Brunner és Tierl ácsmunka Schlick gyár bádogos munka Melocco Péter burkolómunka Gregersen G. és fiai asztalosmunka Alpár Ede és Szirch Antal lakatosmunka Czerovszky Henrik cége mázolómunka Klopfer Jakab üvegesmunka Koch Jenő kályhásmunka Keller József cége vízvezeték-szerelés Keller József cége fűtésszerelés Zsolnay gyár égetett agyag szobrászmunka Róth Miksa üvegmozaik-munka Pucher István belső szobrászati munka Pucher István cserépfedés Dunkl V. K. padozati munka Ozarovszky H. cége szobafestőmunka Végh Jenő kárpitosmunka Neumayer Lipót linóleummunka Dr. Heidlberg Tivadar talajvíz-szigetelés Róth Miksa üvegmarási munka Waltherr Gida üvegtégla-boltozat Egyesült villamossági rt. Magyar fém- és lámpaárugyár világítótestek Wertheim és tsa. felvonók Magaziner Lajos ablakredőnyök Anheuer J. páncélszoba Thék Endre a pénztárcsarnok belső berendezése Gregersen H. és fiai a pénztárcsarnok belső berendezése Ha a századfordulón emelt nagy fővárosi közintézmények kivitelezőinek nevét tanulmányozzuk, a cégek és mesterek nevei ismétlődnek. A kor technikai és művészeti újdonságait maximálisan felhasználták az épülethez a funkciót mindig szem előtt tartva. Nincs díszítés tartalom nélkül. A kor kiemelkedő művészei dolgoztak az épületen. Lechner 1889- ben barátjával, Zsolnay Vilmossal Európa nagyvárosaiban a modem urbanisztika vívmányait és a gyökereket tanulmányozta. Az angliai tanulmányútjuk során szerzett tapasztalataikat alkalmazták a közös épületeiken. A londoni Kensington Múzeumban a perzsa és indiai művészetet tanulmányozták, aminek hatása később tervezett épületeiken (pl. Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, a kecskeméti Városháza) tetten érhető. A keleti hatások egy idő után háttérbe szorulnak, így a Postatakarékpénztár épületén már alig-alig vehető észre a magyar motívumok között. Zsolnay a homlokzat és a tető díszítésében alkotott maradandót. A hódfarkú cserepeinek a látható végét máz borítja, a nagyobbik, alsó csupasz részét a következő sor takarja. A takarékosság a mázzal azonban nem csak a takarékpénztár jellemzője, hanem a többi Zsolnay-tetőé is. Olcsó, sorozatban gyártható épületkerámia kifejlesztése volt a cél időálló, nemes anyagból. A kísérletek során Zsolnay 7 Dr. Nemes Márta gyűjtése a kivitelezési iparos munkákról. 117
