Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció
Róth Miksával is együttműködött. Róth a maratott üvegablakokat, valamint a mozaikokat tervezte. „Azzal eleve tisztában voltam, hogy a bizánci mozaikot, mely a maga korának volt művészi kifejezője, a jelenkorba átültetni nem lehet, hanem új utakat és módokat kell keresni számára ” - írta önéletrajzában.8 Lechner azzal a kéréssel fordult Róth-hoz, hogy tudna-e „az eddig csak zárt és határolt felületeken alkalmazott mozaik helyett, vakolatháttérbe helyezett szabadrajzú mozaik-díszítéseket készíteni... a mozaik-díszítést - mely látszólag a vakolat-háttérbe van elhelyezve - attól függetlenül tartós anyagba beágyaztam, úgy, hogy amennyiben a vakolat idővel leomlanék, a mozaik sértetlenül és szilárdan megmarad a helyén. ”9 10 A közel száz évvel későbbi épület-felújítás idején is stabilan álltak a mozaikok, a mázas falcsempékben több kárt tett az idő. Az épület: „ Elkészült magyar-zsákodi Hegedűs Sándor kereskedelemügyi ministersége idején, kislődi Hollán Sándor ministeri tanácsos igazgatása alatt Lechner Ödön királyi tanácsos, műépítész tervei szerint 1901 november havában” - ahogy a bejárat melletti falon látható márványtábla szövege tanúsítja. Az ünnepélyes székházavatás szónoka kiemelte, hogy: „A postatakarékpénztár épülete nem pusztán hajlék, ahol az intézmény működését kitöltő teendők hivatásszerűen elintéztetnek; ezen épület egyúttal szimbóluma az ország egyik leghasznosabb intézménye által képviselt eszmének: a takarékosságnak és a gazdasági erőnek. ”'° Az épület végleges szakítás a historizmussal, a korábbi épületeken alkalmazott stílusoktól; a magyarországi szecesszió csúcspontja, legjobb példája a szabadon szárnyaló, kanyargó, végtelen vonalaknak. Jellemzően magyar, miközben a középkorból és a keleti művészetekből merített. A székház olcsó kivitelezése is alátámasztotta a takarékpénztár eszméjét. Az ellenzők ezzel mégsem elégedtek meg. Elkészülte indulatokat váltott ki, első látogatói között kevesebb volt az ügyfél, több az épület iránt érdeklődő: rajongó és bíráló. A szecessziót már az Iparművészeti Múzeum átadása után bírálták hivatalos részről, beleértve az uralkodót is. Wlassics Gyula kultuszminiszter 1902-es parlamenti beszédében támadta Lechnert és a szecessziót, amit nem tartott igazi magyar stílusnak, és ellentétesnek vélt a kor magyarosítási szellemével. Megtiltotta az állami pénzek felhasználását olyan épületen, ami magyaros szecessziós, óvott attól, hogy ehhez hasonló építészeti ballépésekre költsék az adófizetők pénzét. Az állami ellenzés hatására Lechner többé hivatalos megbízást nem kapott. Az amúgy is fogyatkozó számú pályázatokból kiszorult. Összesen több mint harminc pályázaton vett részt, ebből huszonhat valósult meg. A 20. században magánépületeket, síremlékeket tervezett az 1914-ben bekövetkezett haláláig. Hívei mesteriskolát akartak neki létrehozni, mint Otto Wagnernek, az osztrák Postatakarékpénztár tervezőjének Bécsben. (Az osztrák és a magyar postatakarékpénztárt szoros együttműködés jellemezte. Az osztrák intézményt a magyarnál korábban alapították, de az osztrák székház hat évvel később épült. Otto Wagner több magyar középület pályázatán vett részt. A kor szellemére jellemző, hogy mindkét székház kaszárnya helyén épült.) Lechnemek végül sohasem lett mesteriskolája. Hívei, követői folytatták munkáját, főként a formai jegyeket tekintve. Különösen vidéken kedvelték, és alkalmazták szívesen a magyaros stílust. A tisztelet és az elutasítás kettőssé8 Róth Miksa: Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről. Budapest, 1943, A szerző kiadása, 67. p. 9 U. o. 10 Dr. Halász Sándor beszédét idézi: Körmendy i. m. 43. p. 118
