Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában

épült, beleértve Kubát és Mongóliát is. A nyugati országok 1964-től az Intelsat rendszer­hez tartoztak. A Szovjetunió élenjárt az űrtávközlésben, lemaradásról nem lehet beszélni. — A helykiválasztást a magyarok végezték vagy a szovjetekkel közösen ? — A helykiválasztás közös munka volt, mivel sem tapasztalatunk, sem megfelelő mű­szereink nem voltak. A földi állomás megépítésére alkalmas helyek Jásd, Káptalantóti és Taliándörögd volt.-A Postai Tervező Intézet mennyiben tudott részt venni a tervezésben? Mivel a szovjetek típusterveket bocsátottak rendelkezésünkre, a magyar szabványok­nak megfelelően át kellet dolgozni. A beleszólás lehetősége az üzemeltetés megvalósítá­sánál jött számításba. — Az építkezés ideje alatt volt-e korlátozás a környéken élők számára? — Igen, volt, és még tart is. Három védelmi zóna alakult ki. Az első 200x200 méteres körzet, ahol fegyveres őrzés volt. A második 600x600 méteres terület kisajátításra került ugyan, de azon engedéllyel mezőgazdasági termelés folyhat. A harmadik 3,6x3,6 km-es körzetben tilos az ipari tevékenység, a robbantással járó bányászat, valamint a magasfe­szültségű vezetékek építése. — A határidőket pontosan betartották? Ha nem, volt-e szankció? — A nemzetközi egyezmények és határidők értelmében muszáj volt a határidőket betar­tani. Nem lehetett nem betartani. — A szállított technika mennyire volt modern? — Szerintem nem a szovjet csúcstechnikát szállították, mint mindent, ezt is egy kicsit túlméretezték, túlbiztosították. — Megnevezne néhány kollegát, akire szívesen emlékszik? — Sajnos, már nincs közöttünk Hegyi Gábor, akivel nagyon jó kapcsolatban dolgoz­tam. Szívesen emlékszem Valter Ferencre, a Posta Központi Beruházási Iroda akkori igaz­gatójára. Különösen nagy szeretettel gondolok Pers Józsefre, a posta ügyosztályvezetőjé­re, aki engem fiatalemberként szakmailag sok mindenben segített. Az Interszputnyik és üzemviteli értekezleteken, amelyeket mindig egy-egy másik ország földi állomásán tar­tottak, együtt vettünk részt a többi postai vezetővel. — Kérdésemen túl Köteles József elmondta, hogy a földi állomások munkatársai között baráti, családias volt a kapcsolat. Egy személyes példaként elmesélte, hogy amikor 1980- ban megszületett a kislánya, Havannában előbb értesültek az. eseményről, mint itthon a nagymama. Köszönöm Köteles József úrnak, hogy kérdéseimre válaszolt. Dér Ferenc, a taliándörögdi űrtávközlési földi állomás jelenlegi vezetője kérésemre az alábbi, Adalékok az űrtávközlési földi állomás történetéhez című írást küldte el. A taliándörögdi Iterszputnyik Űrtávközlési Földi Állomás létesítése államközi egyez­ményen alapuló presztízsberuházás - V. ötéves terv - volt, ezzel mutatva, hogy a KGST tagoknak is van űrtávközlési rendszere. A kezdetekre ennek ellenére büszkék lehetünk, mert az ezzel együtt járó technikai fejlődés, ami rendszerfüggetlen, meghatározó e kor­szakban, és a magyar vezeték nélküli távközlés e területen bekapcsolódott a világ fő áram­lataiba. Érdemes megemlíteni, hogy az osztrák földi állomás például később épült. 1978-ban az állomás beindulásakor az őrséget leszámítva a létszám 46 fő volt, megjegy­zem, az eredeti orosz ajánlás 55 főről szólt. Ehhez azonban tudni kell, hogy az üzemviteli és karbantartási tevékenységen kívül teljes önellátásra voltunk berendezkedve: a parkgondo­zói

Next

/
Oldalképek
Tartalom