Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Solymosi Jánosné: A Bélyegmúzeum külföldi gyűjteményeinek megalapozója és gyarapítója
pító; Rowland Hill, a bélyeg szülőatyja és Montgomery Blair, az első nemzetközi postakonferencia szervezője. A székház fontos részét képezi a teljes egyesületi dokumentáció és a nemzetközi szervezetek könyveivel kiegészített, gazdag irodalommal rendelkező többnyelvű könyvtár is. A trezorterem bélyegkincseket, hatalmas gyűjteményt rejt, amelyből a galériában csak sejtésre ösztönző darabok láthatók. A tagállamok kiadott bélyegeikből a kezdetektől kötelesek mintát küldeni a nemzetközi postairodának — ez havonta 2000-2500 újdonságot jelent -, amely azokat a tagállamok részére szétosztva küldi meg. Az Egyetemes Postaegyesület a Bélyegmúzeum külföldi gyűjteményének megalapozója és gyarapítója a kezdetektől napjainkig. Az 1930. április 28-án a Magyar Királyi Posta által alapított Bélyegmúzeum 75. születésnapjára készülve megtisztelő kötelességem a múltba tekintés. A múzeumlétesítéshez gyűjteményre van szükség. Nézzük meg, hogy volt-e, s ha igen, honnan származott a gyűjtemény, amelynek tulajdonosaként a magyar posta Bélyegmúzeum alapítására gondolhatott! A külföldi bélyegek gyűjteményének eredetét az Egyetemes Postaegyesület létrejöttében találjuk meg. Tudjuk, hogy 1840. május 1-jén Angliában megjelent a világ első bélyege, amit két évtized alatt a világ csaknem valamennyi országa követett. Az Általános Postaegyesület megalakulásakor, 1874-ben ajánlotta először tagállamainak, hogy kiadott bélyegeiket küldjék meg egymásnak 1-1 példányban. Az 1891. július 4-én kötött postaszerződés, Magyarországon az 1892. évi XI. törvénycikk azonban már kötelezően írja elő a bélyegek megküldését. E szerződés foganatosításáról külön szabályzat is intézkedik: R’eglement de détail et d’ordre pour l’exécution de la convention principale. A szabályzat XXXIII. pontja az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodájának hatáskörét szabályozza, amelynek 2. bekezdése szerint: „Az egyesülethez tartozó igazgatások a nemzetközi iroda útján egymással különösen a következőket tartoznak közölni:... frankójegyek gyűjteményét öt példányban. ” Ezzel kezdődött tulajdonképpen a Bélyeg- múzeum külföldi gyűjteményeinek megalapozása, ugyanis a korábbi szerződések ilyen nemű kötelezettséget nem írtak elő, csupán ajánlások voltak. Ezt támasztja alá az 1880. évi felkérés is, amelyben az egyesület a magyar postaigazgatóságot arra szólítja fel, hogy múzeumi és igazgatási célokra küldje meg kiadványait. E felkérésre készültek 1882-ben a magyar klasszikus bélyegekről az újnyomatú bélyegek. A múzeumi anyag gyűjtése a magyar postaigazgatóságon 1874-ben kezdődött, vagyis 130 esztendeje. Meglepő módon kezdetben a külföldi bélyegekkel foglalkoztak. Az UPU által elrendelt csere gyorsan szaporodó és teljes gyűjteményhez vezethetett volna, ez azonban csak részben következett be, mivel a posták akkor még nem filatéliai szempontok szerint különböztették meg bélyegsorozataikat, így nem küldtek meg mindent. Nem utolsó sorban itthon is sok kívánnivalót hagyott maga után a mintapéldányok kezelése. A nemzetközi postairodától érkező külföldi bélyegeket a magyar postaigazgatóság minden rendszer nélkül ügyiratmellékletként kezelte, így azok közül sok elkallódott, vagy a szakszerűtlen kezelés következtében megsemmisült, értéktelenné vált. Mindezek ellenére a külföldi bélyegek kisebb-nagyobb hiányokkal, de nagymértékben szaporodtak. A gyűjtés még nem volt intézményes, ugyanis a Bernből érkező bélyegeket iratokhoz csatolták, lapokra, kartonokra ragasztották, jobb esetben borítékokban tárolták; 178
