Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Solymosi Jánosné: A Bélyegmúzeum külföldi gyűjteményeinek megalapozója és gyarapítója

rosszabb volt a helyzet a magyar bélyegeknél, mivel azokat a postahivatalok az utolsó darabig eladták. Döntő fordulatot egy meghívás hozott: a Bécsben tar­tott nemzetközi értékcikk-kiál­lítás rendezőbizottsága a ma­gyar postának bemutatási lehe­tőséget ajánlott fel. A posta a felkérést diplomatikusan a té­nyeknek megfelelő indokkal utasította el: „A magyar posta­igazgatás értékcikkgyűjteménye rendezés alatt van. ” És hozzá­kezdtek a rendezéshez. Az értékcikkgyűjtemény ren­dezése ügyében kelt 45.359/ 1911. számú K. M. irat beveze­tő része megközelítő pontosság­gal rögzíti a gyűjteményt: „A pt. Vezérigazgatóság értékcikkgyűj­teménye ma már közel 25 000 darab frankó- és portójegyet és 6000 ezer darab értékcikket tar­talmaz, külföldről majdnem tel­jes. Ezeknek szakszerű rendezé­se és filatéliai értékük megálla­pítása folyamatban van. ” A ren­dezéssel és kezeléssel Klimes Károly postatanácsost bízták meg. Az irat a gyűjtemény biz­tonságos őrzéséről és tárolásáról is rendelkezik. Ezek után a nemzetközi pos­tairoda által rendszeresen küldött külföldi bélyegeket kiegészítet­ték. Az 1874 előtti külföldi bé­lyegek pótlására jelentős vásár­lások történtek, illetve ajándéko­zások is növelték a gyűjteményt. A magyar klasszikus bélyegek pótlására a Postavezérigazgató­ság egy páratlanul gazdag ma­gyar gyűjteményt vásárolt meg Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodájától érkező boríték Az UPU 1/2005. számú borítékjának különlegességei: Oroszország csillagjegyeket bemutató bélyegsora 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom