Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete
Varasához, viszont az addig Bécshez tartozó Vimpác, Nagyhöflány és Sopron hivatalok Kőszeghez nyertek beosztást.15 A XVIII. század elején a Vimpáctól Nagykanizsáig és a Szentkereszttől Veszprémig közlekedő postajáratok is Kőszeghez tartoztak.16 Ausztriában az első állami postakocsit, a „diligence-próbajáratot” 1749-ben indították el Bécs és Brünn között, amely először szállított utasokat, pénzt és poggyászt. Az állandó, menetrend szerint közlekedő, utasokat is szállító delizsánszjárat pedig 1752. szeptember 18-án kezdte meg szolgálatát Bécs és Buda között. Bécsben a kocsiposta intézmény független volt a levélposta szervezetétől. A levélposta igazgatása az udvari főpostahivatalhoz, a postakocsiké a kocsiposta expedícióhoz tartozott. A kocsikat a főpostahivataloknak kellett beszerezni és jó karban tartani, amelyek legkevesebb négy utast, 8 mázsa árut, valamint pénzt szállítottak, de vittek magukkal levélpostát is. Az 1770-es évektől már Bécs és Kőszeg között is volt delizsánsz-összeköttetés, a járat hetente egyszer közlekedett. A postakocsi lassan járt, éjjel nem közlekedett, az utasok az éjszakát vendégfogadóban töltötték. A delizsánszjárat 1804-től Károly városig közlekedett.17 Kőszegtől Horvátország irányába továbbra is csak a levélposta közlekedett. A napóleoni háborúk (1809) miatt a Dunántúlon egy ideig a postakocsi nem közlekedett. A háborút követően a postakocsik folyamatosan jártak, de a pénzromlás következtében 1810-ben új tarifát vezettek be. Az utasok az előzetesen megtervezett pihenőhelyeken ételt, italt és szállást kaptak, a lovakat a lóváltó-állomásokon cserélték. A delizsánszutazás drága és lassú volt. A viteldíjon felül a postakocsisnak mérföldenként másfél pengőkrajcár ostorpénz járt borravalóul, a menetidőt pedig csak könnyebb kocsival, több lóval és éjjel-nappal közlekedő postakocsival lehetett csökkenteni. A főpostahivatal feladatainak gyarapodása miatt a helyi postai teendők végzése egyre nehézkesebbé vált. Ezért 1810-ben Kőszegen a főpostahivataltól független, önálló postahivatal létesült, de a postaistállói teendők továbbra is a főpostahivatalnál maradtak. Az önálló hivatal első vezetője Sámuel Gerhauser volt, aki 1810 és 1817 között látta el Kőszeg postamesteri teendőit. 1812-ben a postaútvonalakban változás történt. A Veszprém-Nagyvázsony-Tapolca- Sümeg postaút helyett Veszprém-Vásárhely-Devecser-Sümeg útvonalra helyezték át a postajáratot. Megszüntették a nagyvázsonyi és tapolcai postákat, helyette felállították Somlóvásárhely és Devecser postaállomásokat. Ezzel egy időben Tét és Pápa postaállomások is Kőszeg főpostahivatal körzetéhez kerültek.18 1819. november 1 -jén takarékossági okokból a kőszegi főpostahivatalt megszüntették. A korábban Kőszeghez tartozó posták a pozsonyi és a varasdi prefektúrához nyertek be15 Calendarium, 1786. 16 Uo. 17 A Zeng (Senj, Horvátország) várában álló kőből épített nagykapu felirata szerint az 1770-es évek végétől a Bécs és Zeng között közlekedő kocsiposta Kőszegen keresztül közlekedett. A zengi nagykaput 1779-ben építették. Mai képe 1834-ből való. A tetején kerek mezőben girlanddal díszített császári korona és benne a „Josephinae Finis" szöveg látható, ami József császár Karlovácban (Károlyváros) kezdődött és Zengben végződött utazására vonatkozik. A kapu bal oldalán német mérföldekben (1 osztrák postai mérföld 7586 m) a távolságok vannak bevésve Zengtél Vratnikon és Brinjén keresztül Karlovácig (102 km), majd Zágrábig (160 km), Varasdig (242,5 km) és Bécsig (472,5 km). 1779-ig a nagykapu helyén egy torony állt. 18 Calendarium. 1812. 80
