Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Csécs Teréz: Posták, postások és a Tudományos Gyűjtemény
gyár könyvkereskedelemmel foglalkozó munkájában.3 A kiadótól az olvasóig pedig vagy a postán keresztül, vagy a kiadótól közvetlenül vezetett az út. A Tudományos Gyűjtemény előfizetése, postai kézbesítése A Hazai ’s Külföldi Tudósítások 1816 végén még egy szót sem írt a Tudományos Gyűjteményről. Trattner 1817. január 29-i dátummal egy 8 rét hirdetést nyomtatott, amely a Tudósításokkal került az olvasókhoz. Ezután a Tudósítások melléklapja, az 1817-ben indult Hasznos Mulatságok a 14. számban „Böjt-eló'-Hava 15-dik napján’’ (február 15.) ír a folyóiratról, bemutatva a Tudományos Gyűjtemény szerkezetét és az első szám tartalmát. A második számot a Hazai ’s Külföldi Tudósításokban Böjt-más-Hava 8-ik napján szemlézi Kultsár István, a harmadikat pedig április 9-én.4 Valamikor ezek után jelent meg - csak a kötés során nem kerülhetett az adott szám mellé, hanem a félévi kötet végére - Trattner 4 rét előfizetési hirdetése egy összevont tartalomjegyzékkel, amely szerint „ négy kötet már kész, az ötödik Május 26-dikán elkészül ”. Ha tekintetbe vesszük, hogy a folyóiratnak májusra 560 előfizetője volt, rendkívül hatékony propagandával állunk szemben.5 Mihálkovics József, a Jász-Kun kerületek főjegyzője aTudományos Gyűjtemény 1818. 1. számának 129. oldalán felszólítást tett közzé „Bizodalmas Jóakaró Bírák Uraimék” megszólítással, hogy fizessenek elő a magyar nyelv virágzása és a magyarok olvasóvá való nevelése érdekében aTudományos Gyűjteményre, és felajánlotta, hogy gondoskodni fog mindenkor, hogy a neki lefizetett 18 forintok ellenében a kiadótól a folyóirat „darabjai holnaponként kihozattassanak; és én kinek-kinek helybe ki is fogom küldeni”. Tehát Mihálkovics felkínált egy lehetőséget a postaköltség megtakarítására. A kiadó ez év végén - a 135. oldalon - udvariasan emlékezteti az előfizetőket, hogy „ne terheltessenek fogadásoknak tellyesítését, ha külömben lehetetlen volna, Ts. i K. Posta alkalmatosságán is, feljegyezvén a levélre, hogy a Tudományos Gyűjtemény dolgában légyen, elküldeni, legalább következendő December holnapnak 10. napjáig”. Ez az egyetlen hely, ahol a pénzeslevélről szó esik. A következő évben a kiadó kérésében már meg sem említi a postát, az 1819. 9. szám 127. oldalán, azt írja hogy „tartozásaikat biztos alkalmatosság által a ’jövőpesti vásárig a ’ Kiadó kezéhez küldeni ne terheltessenek ”. Ezt a kérést „ azon T. T. Előfizető Urakhoz, akik a’ Tudományos Gyűjteménynek árát még meg nem küldötték” 1820-ban is megjelentetik a 9. és 11. szám 127., illetve 1824-ben a 9. szám 126-ik oldalán. Thaisz András szerkesztő 1829-ben a 9. szám 126. és 127. oldalán kéri, hogy a szerzők „ a ’ Tudományos Gyűjtemény dolgában küldendő hozzánk intézett Leveleiket vagy a ’ Posta fizetéstől mentté tegyék vagy pedig a ’ mi legbiztosabb, azokat ’s beküldendő munkáikat alkalmatosság által akar a’T. Kiadó Úrhoz, akar hozzánk ... küldeni méltóz3 Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Budapest, 1997. Balassi Kiadó. 85. p. 4 Hasznos Mulatságok. 1817/14. sz. 105-106. p., illetve a Hazai 's Külföldi Tudósítások. 1817/20. sz. mellett megjelenő Hirdetések között. 2. p. Uo. 29. sz. Hirdetések. 4. p. 5 Az előzményekhez tartozik, hogy Fejér György „ 1816 augusztusának elején összehívta Trattner kiadóhoz Pest-Buda íróit... Ezt követően augusztus 12-én Trattner nyomtatott felszólítást küldött a nevesebb írástudóknak, ismertetve az alakuló Tudományos Gyűjtemény munkatervét. ” A magyar sajtó története. 281. p. Ez ugyan nem prenumerációs felhívás, de széles körben ismertté tette a már nagyon várt lap tervét. Ezek után feltehetőleg könnyebb volt előfizetőket toborozni. 207
