Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Juhász Károly: Konténerközpontok Magyarországon
svéd akkumulátorok körülbelül 5 órán át biztosították az áramot. A klíma ilyenkor nem üzemelt. Az áramszünetről a felügyelőközpontba riasztás érkezett. Tartós kimaradás esetén a konténer mellé hordozható aggregátort kellett telepíteni. A telefonkábelek, valamint az erősáramú kábelek a padlószinten, a kábelrendező mellett bújtak elő egy nyíláson keresztül. Ezt a nyílást az üzembe helyezés után befalazták, és eltömítették, hogy a rovarok és rágcsálók ne tudjanak bejutni a konténerbe. Az első konténerközpontot Kőbányán egy lakótelepre telepítették. Műszaki átadása 1979. december 14-én volt. Méretei a következők voltak: külső szélesség 2700 mm, hosszúság 11600 mm, magasság 3980 mm; súly 16-20 Mp, a beépített anyagok függvényében; ár 14 M Ft, ami később az infláció következtében 17 M Ft-ig emelkedett. A konténer első sorában egy felügyeleti, illetve hangszekrény, esetleges PCM4, számláló, kódadó (8 db áramkör), regiszter (15 db áramkör), valamint egy-egy kódadó-, illetve regiszterkereső keretek álltak. Az utóbbin találtak helyet a KSV és FUR-SL áramköröknek. A konténerház hátsó végében volt a töltő- és a klímaberendezés. A középső sorban az 5 db előfizetői, SLB, PBX, 3 db SLCD keret állt, valamint egymásnak háttal két-két összekötő és előfizetői marker helyezkedett el tetején az időszerinti számlálóegység elektronikájával. A harmadik sorban a kábelrendező, majd a belső átkötő (IDF), a vegyes, a vonalcsatlakozó keretek, valamint az akkumulátorok voltak. A gyorstöltést kiiktatták, a töltés csepptöltéses üzemmódban működött. Az akkumulátoroknál a savgőz-képződés megakadályozására savvisszanyerő zárókupakokat alkalmaztak kiiktatva a gázképződést és a robbanásveszélyt is. A konténerek kiváló alkatrészekből készültek. Az akkumulátorok svéd, a klíma osztrák importból származott, ezen még akkor sem változtattak, amikor a szigorú importkorlátozást elrendelték. A helyszíni üzembe helyezéskor sok időt vett igénybe az előfizetői kábelek bekötése, de néha gondot okozott a kezelői munkahelyek kialakítása vagy az anyaközponti összeköttetés is. A leggyorsabb üzembe helyezést Makó városában jegyezték fel, ahol a konténerek kiszállítása utáni 11. napon mindkét konténer üzemelt, beleértve a távhívást és az egymás közötti forgalmat is. A konténerek működésekor a hívót az előfizetői marker az A és B gépeken át egy szabad összekötőhöz kapcsolta. A regiszterkereső marker egy szabad regisztert kapcsolt az összekötőhöz. A regiszter bevételezte, és tárolta a hívott számát. Helyi szám esetén az utolsó három számjegy alapján - D, C, B, A gépeken át - megtörtént a választás. Ha a regiszterbe nem helyi szám került, a KSV áramkör a beadott számok elé 900-at írt be, ami egy PBX sorozat vezérszáma volt. így a választás e sorozat egyik tagjára esett. A kábel- rendezőn a PBX sortag-számokat a FUR-SL áramkörökre kötötték, ami viszont egy kimenő vonalcsatlakozót (FÜR) kapcsolt. Ezzel felépült a teljes kapcsolás. Ebből egyenesen következik, hogy a kiadható vonalszám mintegy hatvannal csökkent, valamint a karbantartás részére vizsgálószámok is szükségesek voltak, azaz a kapacitás kb. 900 vonal. Hátrányt jelentett az is, hogy a PBX áramkör kapacitásának egy részét eleve lefoglalta a központ, tehát sorozatszámokat csak módjával lehetett kiadni. PCM: pulzuskód-modulációs adatátviteli berendezés. 56
