Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Juhász Károly: Konténerközpontok Magyarországon
Bejövő hívás esetén az előfizetői marker végezte a kapcsolást. A FIR bejövő vonal- csatlakozó a D gépre volt beültetve. A választás ugyanúgy történt, mint a helyinél. Bár a prototípus Kőbányán sikeresen üzemelt, a posta néhány módosítást mégis kért. A gyártásnál szó szerint vették az ARF központ beszerelését, amely vonatkozott a belső átkötésekre is. A kábelrendező után 3 db IDF keretet alkalmaztak, holott a konténer nem volt bővíthető áramkörökkel, pl. összekötőkkel. így a legtöbb IDF átkötés fölösleges. Ezért később a fölösleges átkötések kimaradtak, elég volt 1 db IDF keret. Jelentős volt a kábel- és élőmunka-megtakarítás, a hibalehetőségek száma is csökkent. A megüresedett helyen egy asztalt helyeztek el a karbantartás számára. A sorozatgyártás Nagyváros típusnéven indult el. Ezeket ott működtették, ahol már üzemelt egy vagy több ARF központ. A konténernek nem volt szüksége külön speciális és kezelői irányokra, hiszen ezt az említett ARF központ, anyaközpont biztosította. A konténer csak egy főközponti nyalábbal rendelkezett. Az első anyaközpont a Ferenc Központ lett, majd később a Belváros, Zugló, Lágymányos, Újpest és Városmajor is fogadott konténereket. Az anyaközpont biztosította a kapcsolatot a többi ARF, 7A1,7A2 és konténer- központokkal. A konténerközpontok típusait tekintve a Vidék I. típust olyan kisvárosokba telepítették, ahol nem volt automata központ. A konténer önállóan látta el egy kisváros telefonforgalmát. Kimenő hívásként csak speciális forgalom volt lehetséges, ekkor a FIR sávok helyett SPLR sávok biztosították az összeköttetést a speciális és a kezelői munkahelyekkel. Az interösszeköttetéseket az ULR-K5 biztosította a szokásos kézi kapcsolású központtal. Nagyobb városokba6 egymás mellé állított, Vidék II. típusnevű konténereket szállítottak. A két konténer között a kábeleket az alváz alatt elhelyezett kábelcsatornában vezették át, a közlekedést járólapokkal oldották meg. Az egymás közötti automatikus, társközponti forgalmat FÜR, FIR áramkörökkel biztosították. Társközponti és speciális forgalom esetén PBX sorozattal képeztek nyalábot, hasonlóan az anyaközpontihoz. Az interbeszélgetések lebonyolítása változatlan maradt. Később a posta távhívásra is alkalmas, vidéken is működő konténert igényelt. A Mobil 1000/GV típus 80/400-as csoportválasztó-fokozattal Gyulán mutatkozott be. Nem volt szükség FUR-SL forgalomra, a kapacitás 1000 vonalra bővült. Választáskor az összekötő után a csoportválasztó A, majd B fokozata elérte az előfizetői D fokozatot. Ide voltak bekötve a bejövő irányok is (FIR, FIKR, ULR-K). A továbbiakban a választás változatlan maradt. Az első sorba a számlálókeret után egy vegyes keretet iktattak be a hanggenerátor (TG), az üzemfelügyelet és az impulzusadó részére. A kódadókat 8-ról 10- re bővítették, a regisztereket 15-ről 17-re. Ezek a bővítések egy új keretre kerültek az első soron. A regiszterkereső 2-ről 3-ra bővült, a harmadik bővítménybe nem összekötők, hanem ULR-K kezelői áramkörök kerültek, mint a Vidék típusnál. A harmadik regisztert csak kezelő érhette el, elérhetőséget biztosítva még csúcsidőben is. A második sorban külön SLB keretre már nem volt szükség. Az előfizetői marker átkerült a harmadik sorba. így itt elfért két darab GVA/B csoportválasztó keret. Bemene5 ULR-K: kezelői összekötő áramkör. 6 Például: Ajka, Ózd. 57
