Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Pataki Klára–Németh Enikő: Historia domus – Postamúzeum, 2002
A telefónia-történeti CD-ROM bemutatóján elhangzott beszélgetés Bodnár László, a Matáv Rt. vezérigazgató-helyettesének levezetésével Bodnár László: A magyar távbeszélő történetének 120 évét őrzi az a CD-ROM, amelyet a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága pályázati támogatásával most megjelentetett. Amikor megismertem tartalmát, imponálóan gazdag ismeretanyagát, azonnal arra gondoltam, hogy mi, szakmabeliek ennek a kis korongnak a segítségével beszélgethetünk az idővel. Személyes emlékeink is fel-felbukkannak a múló időben, és újraélednek bennünk. Ez a CD-ROM mint korunk divatos könyve, digitális kiadványa úgy tűnik, több műfajt egyesít magában: a lexikonszócikkek tömörségét, az álló- és mozgóképek színességét, a rajz-, ábra- és szöveganyag harmóniáját. Amikor felkértek bemutatójára, még nem gondoltam, hogy beszélgetőtársakra is szükségem lesz, de úgy érzem, a két szerkesztőnek, Kovács Gergelynének és Krizsákné Farkas Piroskának föl kell tennem néhány kérdést, és Csányi János úrnak, a feldolgozás témavezetőjének, akit arra is kérnék, hogy projektorunkra varázsolja rá az illusztrációkat. A kiadvány öt nagyobb fejezetre tagolódik. Az első a történeti kronológia, amely 1881 és 2001 között, természetesen a korábbi kísérleteket is ismertetve, évenként számba veszi a történéseket. Ez utóbbiakat ugyancsak öt címszó alatt, szellemes piktogramokkal jelölt részekben ismerteti. A paragrafus jel alatt a jogszabályok, rendeletek változásaival ismerkedünk meg, amit a műszaki újdonságok felsorolása követ. Az előfizetőket érintő események, majd a távbeszélő-szolgáltatást ellátó szervezet és személyzet körében történt változások után az A-Z piktogram alatt az adott év vegyes telefontörténeti híreit olvashatjuk. A kronológiára rövid, tömör mondatok jellemzőek, ám a szűkszavú kronológiát kortörténeti dokumentumként közel ezer kép, ábra és rajz kíséri. A kerekszámoknál maradva kérem Csányi János urat, lapozza föl nekünk az 1902. és az 1952. esztendők kronológiáját, hogy megtudjuk, mi történt 100, illetve 50 éve a magyar telefóniában. A szerkesztőket pedig megkérdezem: Mit említenének még meg erről a két évről? Krizsákné Farkas Piroska: 1902-höz kapcsolódva a Teréz központ felépítéséről több anyagot is szívesen közreadtam volna, hiszen a Balázs Ernő tervei szerint francia reneszánsz stílusban épült csodálatos épület, amely száz év múltán került ki az építtető Magyar Királyi Posta jogutódjának birtokából, olyan különleges biztonsági megoldásokkal épült föl, melyek abban az időben Európa-hírűek voltak. A födémek üvegesek voltak, a terem falait 8 cm légréssel elhelyezett díszes falambériával burkolták, ezekben az üregekben vezették a kábeleket. A tetőszer- kezet alatti léceket kétszer impregnálták. Két darab 3 m átmérőjű kutat építettek az oltóvíz biztosítására. Az egész épület 1 m vastag betonlepényen áll. Kovács Gergelyné: 1952 történéseit végignézve megállapíthatjuk a műszaki fejlődés lassúságát, valamint a rövid életű Postaügyi Minisztérium létrehozását követő vezérigazgató-cserét annak a megjegyzésével, hogy itt köszönthetjük körünkben az akkor kinevezett dr. Dedics Imrét. 23
