Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Csécs Teréz: Posták, postások és a Tudományos Gyűjtemény

kát tartja: „Számban legnagyobb s legheterogénabb... olvasói réteg, amely a Tudományos Gyűjteményt elsősorban hazafias tettnek tekinti, benne a magyar nemzetiség fenntartására, megerősítésére irányuló igyekezetei értékeli. Hazafiúi kötelességének tartja az előfizetést, a lap támogatását. ”47 Ok lehettek az alanyai az 1820-as évek fellendülő előfizetésének. Amennyiben a postai alkalmazottak csak az expediálásért vagy az előfizetésgyűjtésért kapták a példányokat, úgy 1821-ben legalább 40 új postai előfizetője volt a lapnak, 1822-ben 100 (ebből 60 Linké Antal szervezésében). Több név csak egyszer található a prenumerációs listákon: Kelecsényi János, Komtsay János, Pap Anna (Markovits Mártonné), Pauker pozsonyi postatiszt, Piringer Mátyás, a szombathelyi, a tordai postahivatal. Három (Komtsay, a szombathelyi postahivatal 1817-ben és a tordai postahivatal 1819-ben) valószínűleg a kezdeti hazafias lelkesedés lelohadása miatt nem szerepel tovább a listán. A posták, postások számának változásai a prenumerációs listán a következő volt:

Év

1817

1818

1819

1820

1821

1822

1823

1824

1825

1826

1827

1828

a)48

3

1

3

2

5

13

7

9

8

8

7

7

b)49

3

1

1

0

3(4)

5(10)

0

2(3)

0

1

(1)

1

1829

1830

1831

1832

1833

1834

1835

1836

1837

1838

1839

1840

1841

5

2

2

3

3

3

6

6

5

6

3

3

3

2

0

1

1

1

3

(1)

0

1(2)

(1)

0

0

0

„Egyértelműen állíthatjuk tehát, hogy a XIX. század elejének viszonyai között kiemelkedő jelentőségű, nagy népszerűségű és országos hatókörű lap a Tudományos Gyűjtemény - írja Jolsvai András imént idézett munkájában. Nyilvánvaló, hogy ezt a népszerűséget egyfelől annak a szerkesztőségi programnak köszönheti, amely az összes magyar írócsoportot igyekszik megnyerni, s ha lehet, kibékíteni, s amely valamennyi, általa feltételezett olvasói rétegnek a kedvében akar járni. (...) Trattner... modern, mozgékony előfizető- és terjesztőhálózatot hoz létre. Kölcsey egy ízben megvetőleg említi Kazinczynak, hogy »a Tudományos Gyűjtemény pedig azért kél, mert számtalan Unterhandlerek dolgoznak mindenfelé«. Valóban így van, Trattner óriási energiával kiépít egy országos hálózatot. .. Trattner bebizonyítja, hogy Magyarországon van igény egy ilyen folyóiratra, az olvasókat azonban meg kell keresni, és ki kell szolgálni. Erre azonban az addigi előfizetési és könyvterjesztési eljárások már nem elégségesek. ”50 A könyvkereskedők, a hazafias szellemű önkéntes előfizetés-gyűjtők mellett az olvasók kiszolgálásának eszközei már a postások voltak.

47 Jolsvai András: Irodalom és közönség. Elmélet és gyakorlat az induló Tudományos Gyűjtemény tükrében. ItK 1987/88. 400—421. p. A szerző a másik két olvasócsoportnak egyértelműen az írókat, illetve a külföldi tudósokat tartja.

48 a) összes előfizető.

49 b) új előfizető és zárójelben a példányszám-növekedés.

50 Jolsvai András i. m. 418. p.

218