Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Bartók Ibolya: Dr. Forster Károly beszámolója az 1939. évi postakongresszusról

lyának 1932 és 1934 között alelnöke; 1938 és 1940 között elnöke és a tisztikar alelnöke; majd 1941 és 1944 között az egyesület tisztikarának elnöke volt.

A nemzetközi postaszerződések előadójaként a vezérigazgató mellett vagy önállóan több nemzetközi értekezleten, konferencián és kongresszuson vett részt. Bécsben az 1924. évi magyar-osztrák egyezmény konferenciáján; Münchenben az 1926. évi légipostái értekezleten; Hágában az Egyetemes Postaegyesület 1927. évi első nemzetközi légipostái konferenciáján; Párizsban az Egyetemes Postaegyesület 1928. évi, a IX. postakongresszust előkészítő konferenciáján; Londonban az 1929. évi IX. Egyetemes Postakongresszuson; Genfben és Nizzában a Nemzetek Szövetsége, illetve az Európai Vasútegylet 1930. évi, a hírlapszállítás nemzetközi szabályozása tárgyú konferenciáján; Párizsban a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1931. évi, Európai Postaunió tárgyú megbeszélésén; Berlinben a német postaigazgatóság utazási postacsekk szolgálat tárgyú, 1931. évi értekezletén; Kairóban12 az 1934. évi X. Egyetemes Postakongresszuson; Buenos Airesben az 1939. évi XI. Egyetemes Postakongresszuson; továbbá a szomszéd államokban a kicserélő szolgálat tárgyában tartott több értekezleten, például 1936-ban Bécsben13, 1939-ben Helsinkiben.

1942 októberében a Bécsben tartott európai postakongresszuson képviselte a magyar postát, ahol október 19-én tizenhárom ország postai képviselői egy olyan egyezményt írtak alá, amely értelmében a különálló Egyetemes Postaegyesületet és aTávközlés Nemzetközi Egyesületét összevonták, és megalakították az Európai Posta- és Távközlési Egyesületet. Dr. Forster Károly a kongresszuson az egyesület szervezetét és alkotmányát kidolgozó IV. bizottság elnöke volt, aki a kongresszus teljes ülésén az Európai Posta- és Távközlési Egyesület megalakulásáról szóló javaslatot terjesztette elő. 1943 júniusában az európai állandó postai bizottság értekezletén vett részt Koppenhágában.

E gazdag életpálya csúcsán vezérigazgató-helyettesként dr. Forster Károly 1944-ben csupán egy évet tevékenykedhetett, hiszen az 1945-ben átszervezett magyar posta intézményét új vezetők irányították a korábbi vezetők teljes mellőzésével. A közel 29 éves töretlen postai pályafutás végén dr. Forster Károlytól nem vonták vissza vezérigazgatóhelyettesi megbízását, akárcsak kortársától, dr. Kuzmich Gábor ny. vezérigazgatótól sem, csak olyannyira mellőzték, hogy létezéséről is megfeledkeztek. Ez az emlékezetkiesés a kor szakmatörténeti íróira is vonatkozik. Dr. Pázmány Ödön és dr. Tamai Albert A magyarposta története a felszabadulás után 1945-1948 című közös munkájukban még 1948- ban rögzítették az átszervezés eseményeit. A 242 oldalas mű bevezetőjének záró, a könyvet útjára indító mondata a következő: „Következzék tehát a megbízható, hiteles írás; az öntudatos magyar postásság újkori eposzának egyik kis fejezete. ” A postásság e megbízható, hiteles írásában, újkori eposzában dr. Tamai Albert tollából dr. Forster Károlyra és felettesére vonatkozóan mindösszesen két rövid mondat található: „ Február 19-én (1945) megjelent az épületben dr. Forster Károly volt vezérigazgató-helyettes és később dr. Kuzmich Gábor volt vezérigazgató. Udvariasan fogadtuk őket, és közöltük velük, hogy személyükre vonatkozóan utasítást fogunk kérni. ” Ez a két mondat lehet megbízható és hiteles is egyben, de az igazsághoz sajnos kevés.

12 Rendeletek Tára, 1934. 53. szám, 137.854/1. számú rendelet. 333. p. Az 1934. december 1-jén kihirdetett rendelet szerint itt az Egyiptomi Nílus-rend tiszti jelvénye kitüntetésben részesült.

13 Rendeletek Tára, 1936. 40. szám, 120.765/1. számú rendelet. 263. p. Az 1936. október 27-én kihirdetett rendelet szerint az Osztrák Érdemrend I. osztályú középkeresztje kitüntetésben részesült.

120