Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2001

Ifj. Csonka János: Levelek Halden Elemérhez

Mi Bélával kettesben Bánkinak próbálunk bronznál maradandóbb emléket állítani, ami­kor azon dolgozunk, hogy Bánki motorját az itteni műszaki világgal megismertessük. Csak egy bajunk van, az hogy a nap csak 24 órából áll, s így állandó „ angina temporisban ” szenvedünk. Csináltunk is már egy Bánki-motort. Még egyszer köszönve a szíves megemlékezésedet régi barátsággal és szeretettel ölel Bélával5 együtt: János. Ui. Épp idejöttem Jánoshoz, így alá is tudom írni és megírni, hogy a régi szeretettel ölellek: Béla. Buffalo, 1980. június 17. Kedves jó Elemérünk! Szeptember 1-jén kelt igen kedves leveled már több mint egy hete megérkezett Buffalóba, de én minden igyekezetem ellenére csak ma, vasárnap jutottam hozzá, hogy válaszolni tudjak rá. De, még mielőtt ezt tenném, fel kell hívnom figyelmedet arra, hogy lakást változtattunk, s új címűnk a következő: János Csonka, 82 Gordon Street: Williamsville N. Y. 142-21 USA. Pali bátyánk, aki címünket közölte, tulajdonképpen Béla lakcímére irányította leveledet, tudva tudta, hogy költözés előtt állunk, s nem óhajtotta, hogy le­veled a régi és újabb lakcím között elvesszen, mint a gyerek szokott két vagy több bába között. Ez történt ugyanis ama bizonyos emléktábla üggyel, amelyről már szó esett köztünk. Ameddig dr. Horváth Árpád nyilvánosságra nem hozta, hogy ez év május 31-én volt 75 éve annak, hogy az első teljesen magyar gyártású automobil és vele együtt a magyar automobilkészítés megindult, senki sem törődött ezen fontos kultúrtörténeti esemény je­lentőségével. Dr. Horváth Árpád technikatörténészünk csak megismételte azt, amit néhai Haag Dezső kollegánk sok évvel ezelőtt sürgetett, hogy emléktáblával kell megjelölni ezt a nevezetes pontot, amely egy új magyar iparág kiinduló helye lett. Ő ezt a helyet aTrefort- kertben a magyar természettudományok gyűjtőpontjának nevezte, ahol mindennap talál­koztak legjelesebb tudósaink: Jedlik Ányos, Than Károly és Eötvös Lóránt az akkori József Műegyetem professzoraival. Most, hogy ez az ügy a nyilvánosság előterébe lépett, egymásután jelentkeznek bába­asszonyok, akik fontoskodva szólnak hozzá az emléktáblakérdéshez. Érdekes, hogy van­nak közöttük olyanok, akik ebből is, mint minden másból, politikai presztízskérdést pró­bálnak fabrikálni, s azon vannak, hogy az emléktábla ne szülessék meg, vagy ha már ezt megakadályozni nem tudják, életképtelen legyen, halva szülessék, s ezért el kell tüntetni a nyilvánosság szemei elől. Ok nem törődnek azzal, hogy ezen machinációik folytán a magyarságot és a fővárost egy olyan hangosan beszélő dokumentumtól fosztanák meg, 5 Csonka Béla (1900-1990): Gépészmérnök. Id. Csonka János legfiatalabb fia. Ő tartotta kézben a Csonka­gépgyár gazdasági ügyeit. 1948-ban, amikor gyárukat államosították, az ellenük felhozott koholt vádak elöl János bátyjával együtt - 25 évi munkájuk eredményétől megfosztva, családjukat hátrahagyva - Auszt­riába menekült. Négy év múlva mindketten áttelepültek az Egyesült Államokba, ahol menekülésüktől szá­mítva 11 évet kellett várniuk, hogy családjukat viszontláthassák. Itt éltek, dolgoztak és alkottak életük végéig. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom