Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2001
Ifj. Csonka János: Levelek Halden Elemérhez
amely magyarnak vagy idegennek állandóan figyelmeztetés lenne arra, hogy: íme a nagy tudósokon kívül a magyar technikusok is alkottak újat, amellyel megelőzték a gyors ütemben haladó külföldet. „Szegény hazám, be kevés van neked ilyen csillagod!” Igazad van, ha keményen kiállsz amellett, hogy az első igazán magyar automobil és a világ legelső benzinporlasztójának születésére emlékeztető jelnek egyetlen logikus és méltó helye ott van, ahol ezek de facto megszülettek. És igazad van, amikor ragaszkodsz ahhoz, hogy az emléktáblát a Gólyavárral szemközt, a régi Műegyetemnek azon a sarokpillérén kell elhelyezni, ahol a történelmi kihatású események történtek, ahol Csonka János6 a rajztábla fölé hajolva dolgozott, ahol őt az akkor még kezdő Bosch Róbert, aki a magas- feszültségű mágnesben bízott, két ízben is felkereste. Az emléktáblának pont a Műegyetem falán való elhelyezése egyben elismerés Csonka Jánosnak, aki gyakorlati tapasztalatait 48 és fél éven át adta át az akkor még nagyon is zsenge magyar ipar leendő vezetőinek, a tudásvágyó fiatal technikusainak. Vannak, akik el-elsajnálják tőle ezt a szerény elismerést is, mert még mindig a már régen elcsépelt 45- ös szemüvegen keresztül próbálják szemlélni a világot. Ezek a bábák Csonka Jánosban A Csonka-féle 1904-es típusú, Doxa nevű postaközvetítő gépkocsi ünnepélyes átadása, 1906 6 Id. Csonka János (1852-1939): Szegeden született egy elismert kovácsmester hetedik gyermekeként. Miután kitanulta apja mesterségét, előbb a hazai vasipari üzemekkel ismerkedett meg, majd Bécsben, Párizsban és Londonban tanulmányozta a fejlett külföldi ipart. Külföldi útjáról hazatérve alig 25 évesen elnyerte a József Műegyetem géptanműhelyének vezetői állását. Itt munkája mellett erőgépek tervezésével foglalkozott, és elkészítette a gáz- és petróleummotor. Bánki Donáttal együtt megtervezte, elkészítette a világ első üzemanyag-porlasztóját, amit 1893-ban szabadalmaztattak. 1904-ben a magyar posta, számos külföldi országot megelőzve, gépjárművek készítésére írt ki pályázatot. A pályázaton Csonka János terveit fogadták el, ennek eredményeként készült el az első magyar gépkocsi. Csonka János nevéhez számos műszaki alkotás fűződik. Ennek elismeréseként az 1924-ben megalakult Magyar Mérnöki Kamara legelsőként Csonka Jánost vette fel teljes jogú tagjai sorába a nem Műegyetemet végzettek közül. 107
