Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Tanulmányok és különfélék - Dr. Suba János: Budapesti csata
Dr. Suba János Budapesti csata Történeti áttekintés Budapesti csata alatt a magyar főváros birtoklásáért vívott német-magyar és szovjetromán hadműveletek és harcok összességét értjük. A budapesti csata Sztálin parancsára 1944. október 29-én a 2. Ukrán Front 46. hadserege Kecskemét-Budapest irányban indított támadásával kezdődött, és 1945. február 13-án Budapest, Magyarország észak-északkeleti területei, a Dél- és Kelet-Dunántúl szovjet birtokbavételével fejeződött be. Budapest menetből történő elfoglalását a Dél Hadseregcsoport 3. magyar és 6. német hadsereg alakulatai a pesti oldal védelmére kiépített Attila-vonal előterében november elején megakadályozták. November 6-án Malinovszkij marsall frontparancsnok aTiszán átkelt hadseregekkel bekerítő hadműveletet indított Miskolc, Gyöngyös-Egér, Hatvan-Balassagyar- mat irányokban, máj d az Ipoly és a Garam között. A bekerítő hadművelethez november 7. után a Délkelet-Dunántúlon hozzákapcsolódott a Jugoszláviából átcsoportosult 3. Ukrán Front, amely december 9-én elérte a Margit-vonalat. A védelmi rendszer áttörését december 20-án kezdték meg, 26-án Esztergomnál elérték a Dunát, felvéve a kapcsolatot a 2. Ukrán Front Párkányhoz kijutó csapataival. December 9-én a 105. szovjet nehéz tüzérdandár megkezdte Budapest védelmi rendszerének rombolását. Budapest védelmi rendszere az Attila-vonalon belül kiépített hat védőállásból állt. Az első reteszállás volt, amely a Rákos vasútállomásnál vált el az Attila-III vonaltól, s a Rákos-patak déli partja mentén a Dunáig húzódott. A teljes félkört bezáró második védőállás jelentette a csökkentett területű pesti hídfőt, amelyet a külső körút (Könyves Kálmán- Hungária-Róbert Károly körút) vonalában építettek ki. A harmadik védőállás ennek reteszállása volt arccal északnak. A Józsefváros Keleti pályaudvar elágazásánál vált ki a másodikból, a Kerepesi útig a vasút, onnan az Aréna (ma Dózsa György) út-Dráva utca vonalán húzódott a Dunáig. A negyedik védőállás teljes félkörben védte a belső kerületeket, a Haller-Orczy-Fiumei-Rottenbiller-Szinyei Merse út-Ferdinánd híd-Csanády utca vonalán. Az ötödik védőállás a nagykörút, a hatodik a kiskörút mentén épült ki a pesti hídfő kiürítésének fedezésére. Ezen kívül megerődített támpontokat rendeztek be a Népligetben, a Kerepesi temetőben és a Városligetben. A budai oldalon nem építettek ki előre védővonalakat. Védőállásokat 1944. december végétől a Margitszigeten, a Ferenc-hegyen, a Törökvészen, a Pasaréten, az Orbán- hegyen, a Farkasréti temetőben, a Sas-hegyen és a Kelenföldi pályaudvartól a déli összekötő vasúti híd felé a vasúti töltésen létesítettek. A belső védőövet a Margit körút-Alkotás út-Kis-Gellért-hegy-Gellért-hegy vonalában alakították ki. Arccal északnyugatnak reteszállás húzódott a Kékgolyó utca-Németvölgyi út-Mártonhegyi út, illetve arccal délnyugatnak a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) út mentén. Különösen megerődítették a Műszaki Egyetemet, a Gellért-hegyet (a Citadellát) és a Várat. Hitler november 23-án Budapestet erőddé (Festung Budapest) nyilvánította, amit háztól házig vívott harccal kell védeni. Parancsnokává december 5-én Kari Pfeffer169
