Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Tanulmányok és különfélék - Dr. Suba János: Budapesti csata
Wildenbruch SS-Obergruppenführert1 nevezte ki. Utasítására Konrad fedőnéven támadást készítettek elő a főváros felmentésére. Budapest körülzárásának első hírére Hitler már 1944. december 24-én megparancsolta, hogy lengyel területről a Herbert Ottó Gille SS-Obergruppenführer vezette IV. SS- páncéloshadtestet haladéktalanul szállítsák Magyarországra Budapest felmentésére. A hadtest később Konrad fedőnevet kapott a hadműveletek időtartamára. 1945. január 1-jén indult meg a támadás a hadtest, a 3. Totenkopf és az 5. Wiking SS-páncéloshadosztályai mellett több más seregtest (1., 3., 6., 23. német páncéloshadosztály, 96., 711. német gyaloghadosztály, 271. német népi gránátoshadosztály, 4. német lovasdandár, 1. magyar lovashadosztály) részeinek fokozatos bevonásával. Az SS-páncélosok támadása Bicske közelében elakadt, ezen fontos csomópont szovjet kézben maradása a későbbiekben is meghatározó volt a Budapest felmentési kísérleteinek meghiúsításában. Északon a 711. német gyaloghadosztály visszafoglalta Esztergomot, de a Pilis lábainál elakadt. A gyűrű a Dél Hadseregcsoport december 30-i jelentése szerint 95 ezer fő (ebből 45 ezer német) körül zárult be. A védők összlétszáma a valóságban nem haladta meg a 70 ezer főt. A rendelkezésre álló dokumentumok összesítésével 28 ezer német és 29 ezer magyar katona (más adatsor szerint 45, illetve 34 ezer), 2000 fő hadikórházi személyzet és 2000 nyilas fegyveres jelenléte bizonyított, ehhez számítandók még az önkéntesek és az alkalmi harccsoportokba besorolt fegyvert bíró férfiak.1 2 A szovjet vezérkarnak a 2. Ukrán Front 188 ezer védőt jelentett. A körülzárt csapatok elleni általános támadást a parlamenterek budapesti küldetésének kudarca után, a pesti oldalon indította meg a 18. és 30. szovjet lövész és 7. román hadtest. Ezek január 10-re birtokba vették az Attila-vonalat és a peremvárosokat. E napon Hitler 1 A harmadik tábornoki (fegyvernemi tábornok az altábornagy és a vezérezredes rang között) rendfokozatnak megfelelő rendfokozat a német szocialista munkáspárt különleges feladatokra szánt elit pártkülönít- ményében, az SS-ben. 2 A Budapest Erődben (Festung Budapest) védekező német-magyar csapattestek 1944. december 24. és 1945. február 11. között a következők voltak: A katlanban rekedt német részről a IX. SS hegyi hadtestparancsnokság, a 8. és 22. SS-lovashadosztály (a Flórian Geyer és a Maria Theresia), a 13. páncéloshadosztály, a Feldhermhalle páncélgránátos-hadosztály (egy ezrede nélkül), a 271. népi gránátoshadosztály egy zászlóalja, a 239. rohamlövegdandár részei, a 12. légvédelmi tüzérezred, az 1. és 12. SS-rendőrezred, a Luftwaffe tábori repülő csoportja, a lengyel és ukrán legénységű Galizien-2. SS-dandár nehéztüzérosztá- lya (utóbbi kettő beosztva a 12. légvédelmi ezredbe), egy páncélvonat, nyolc riadózászlóalj és több kisebb csapatrész. Magyar részről gyűrűbe szorult az I. hadtest parancsnoksága, a 10. gyaloghadosztály, a 12. tartalékhadosztály, az 1. páncéloshadosztály és az 1. lovashadosztály részei, a Billnitzer-csoport (1., 6., 7., 13., 16., 24. rohamtüzérosztály részei), a Kozma-csoport (budapesti légvédelmi tüzércsoport: I., 201., 206., 207., 208. légvédelmi tüzérosztály, 52. páncélgépágyús zászlóalj), műszaki csapatrészek (VIII., IX. utász-zászlóalj, VI/2. utászszázad, VII/2., 112., 153. kerékpáros utászszázad, VB., VIII. tábori pót- utászszázad, 72/101., 72/106. nagyfeszültségű villamos akadályszázad, 134., 138., 401., 404. hadihídosztály, 1/1-2., III/1-2. honi építőszázad, 101., 102. rohamcsónak-század), a különleges műszaki parancsnokság és alárendeltei (201., 202., 203. különleges műszaki zászlóalj, 101. helyreállító zászlóalj), öt csendőrharccso- port (besztercei, galántai, pécsi, székelyudvarhelyi, zilahi csendőrzászlóalj), a rendőr rohamzászlóalj, az 1., 2. egyetemi rohamzászlóalj, a Budapest őrzászlóalj, tizenkettő különféle üteg (közte a 106/1-2-3. mozsárüteg), négy egyéb század, három a budapesti csata alatt épített páncélvonat, a Prónay-különítmény (beolvadt az egyetemi román zászlóaljakba és a hungarista harccsoportokba), a Vannay-különítmény, nyolc (harcoló) hungarista-harccsoport, a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálat karhatalmi szolgálatot ellátó néhány különítménye. További fegyveres erőt jelentettek a kerületi kisegítő karhatalmi (KISKA) zászlóaljak, bár közöttük magukat ilyen alakulatnak álcázó ellenálló csoportok is voltak. 170