Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998

Borsos Károly: Történelmünk önkényes elemzése

perspektívát tár fel. A végletekben való gondolkodás a kiegyezés óta megakadályozta, hogy valódi, kormányképes ellenzék alakuljon ki. Mivel az ellenzéket nem fenyegette az a veszély, hogy kormányoznia kell, szükségszerűen a demagógia felé hajlott. Meg kellett volna tanulni, hogy semmi sem fehér és semmi sem fekete, hanem csak a szürke különbö­ző árnyalatai léteznek. Ártó sztereotípiák Az utóbbi években nagyszámban jelentek meg a Magyar História sorozatban, történel­münk egy-egy szakaszáról alapos forrásmunka-tanulmányozás után készült, olvasható könyvek, de megjelennek krónikáink új kiadásai is. E művek nagy részénél az olvasóban visszaidéződnek a régen tanultak, és számos fejezetnél kialakul az a vélemény, hogy ezt nem így tudtam. Minél közelebb jutunk a mához, annál zavaróbban hatnak ezek az eltéré­sek. Divatba jöttek a II. világháborút megelőző időszakra és a háború végéről szóló vissza­emlékezések, önigazoló művek, e szakaszról szóló rádió- és televíziójátékok. Ez utóbbiakból megállapítható, hogy a magyar vezetők jelentős része határozottan németellenes volt. Sőt, még a horthysta katonatisztek között is akadtak antifasiszták. Az az 1945 után felállított egyszerű képlet, hogy az országban minden vezető és értelmiségi, továbbá vagyonos fasiszta bérenc volt, minden ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozó pedig öntudatos baloldali, összeomlik.. A fekete-fehér teória mára elvesztette hitelét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy sok mindent át kell fogalmazni, ez így toll, papír, szerzői díj és nyomdaprobléma lenne, de nem ez a baj, hanem azt, hogy az ifjúság és az idősebbek nagy része is elvesztette bizalmát, közönyösség vált. Egyszer középiskolás koromban közepes bizonyítványt vittem haza, jött az erkölcsi prédikáció, és utána jött még nagyobb, mikor kifejtettem azt a véleményemet, hogy nincs is semmi baj, mire én is atya leszek, kapok majd egy szülői használatra alkalmas tiszta jeles bizonyítványt. Ezek páros sorszámúak lesznek, míg a valódiak páratlanok. Sokan ilyen jeles bizonyítványokkal akarják gyerekeik előtt bizonygatni hősi múltjukat. Ez nem megy. Nincs bizalom. A fekete képet, a negatív bizonyítványt a békekötés előtt elfogadták azok, akiknek kapóra jött, hogy nem nekik kell a magyarokról fekete bizonyítványt kiál­lítani. így lett a román vasgárda, Tito és pártja, a horvát usztasa szalonképesebbé Teleki miniszterelnök öngyilkosságánál, Kállay hintapolitikájánál. A fehér bizonyítványt senki sem vette komolyan. A Horthy-korszakról alkotott kép is nagyon egyoldalú és téves képletnek felel meg, mely szerint kezdetben volt a fehér terror, azután jött a gazdasági válság, kiáíákult a há­rommillió koldus országa, a kommunisták üldözése, és mindezt betetőzte a németek kiszolgálása, no hogy legyen valami szép is, egyesek és ez nagy E-vel írandó, a Margit­szigeten lovaspólóztak. Igaz, mindez volt, de ebből nem élt volna meg egy olyan ország, mely elvesztette területének 70%-át, népének 60%-át, bányászatának 90%-át, ahol a há­ború alatt leromlott a lakásállomány, a vasút megbénult, ahova tízezrével jöttek a mene­kültek, ahol elértéktelenedett a pénz. Nagyon sok hozzáértő ember néhány év alatt kiala­kította a beszűkült keretek, illetve a határok között való élet feltételeit, az ipari termelést átállította a katonai célokról polgári szükségletekre. Sikerült megindítani a lakásépítést, ezért a lakáshiány megszűnt, még a Lakáshivatal is feloszlathatóvá vált 1927-ben. 1931­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom