Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Solnayné Orbán Ildikó: Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt.
Az évenkénti kötelező 6 brazíliai út egyikén szállított levél 1893. december 13-án újabb rendeletet hoztak, amely előírja, hogy a tengeri hajókon feladott leveleket megkülönböztető bélyegzéssel kell ellátni. „A tengeri postahajókon feladott levelezések lebetűzése (87 483). A m. kir. postai főegyezmény 11. czikk 3. §-a kimondja, hogy a nyílt tengeren levő postahajók levélgyűjtőszekrényébe dobott vagy a hajó parancsnokának kezeihez szolgáltatott levelezések azon országok levéljegyeivel és díjszabása szerint bérmentesítendők, melynek az említett postahajó tulajdonát képezi vagy a melyhez tartozik, a kikötőben s a hajókon feladott levelezések ellenben azon országok levéljegyeivel és díjszabása szerint bérmentesítendők, melynek vizeiben a postahajó tartózkodik. Ily levelezések lebetűzése a postai fölszerződés foganatosítására alkotott szabályzat VI. czikk 3. §-a értelmében a hajón levő posta-közeget vagy ha ilyen nincs, azon postahivatalt illeti meg, a melynek a levelezések átadatnak. Miután azonban ezen eljárás folytán az utóbbi levelezések eredetére és a reájok alkalmazott levéljegyek jogos használatára nézve kételyek támadhatnak, az egyetemes postai egyesülethez tartozó országok közös elhatározás folytán a szabályzatnak idézett §-át azon határozattal egészítették ki, hogy a kikötőbeli postahivatalok postahajóktól átvett levelezéseket a helyi és kelti betűző lenyomaton kívül - lehetőleg a levéljegy mellett - még egy »Paquebot« feliratú betűző lenyomatával is lássák el. Ez új eljárás 1894. évi január hó 17-én lépvén életbe, utasítom azon tengerparti kir. postahivatalokat, melyek tengeri postahajótól levelezéseket darabonként átvesznek, hogy a fent említett naptól kezdve ily leveleket, amennyiben a hajón még meg nem betűztettek 112
