Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Solnayné Orbán Ildikó: Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt.
A kereskedelemügyi miniszter a tengeri hajókon feladott levelek kezelését az 1892. június 4-én kiadott 36 783/1892. Posta és Távírda Rendeletek Tára 37. számú rendeletével szabályozta: „ Tengeri hajón feladott levelezések bérmentesítése s egyéb kisebbszerű változások a nemzetköziforgalomban: 1. Az 1891. július 4-én Bécsben kötött sfé. július 1-jén életbe lépett egyetemes postaszerződés 11. czikke értelmében tengeri hajón a postakezeléssel megbízott közeg kezéhez adott vagy a födélzeten levő gyűjtőszekrénybe tett levelezések bérmentesítésénél különbséget kell tenni a szerint, a mint a hajó a levelezés feladás idejében kikötőben vagy nyílt tengeren van. Kikötőben ugyanis csak a kikötő országának posta frankójegyei használhatók, p. o. magyar kikötőben magyar, osztrák kikötőben osztrák, angol kikötőben angol, török kikötőben török vagy az ottani cs. és kir. postánál érvényes frankójegyei, nyílt tengeren ellenben csak azon ország frankójegyei használhatók, a mélyé az illető hajó. Más frankójeggyel ellátott bérmentetlennek tekintetik, s ahhoz képest kezeltetik. 2. A vámegyesületi országokkal (Copland, Transvaalia stb. I. P. T. 22. §) váltott levelezések a súly feljegyzésre (P. Tar. 23. § 3. pont) s az elégtelenül bérmentesítettek kezelésére nézve (P. Tar. 23. § 6. p. és 24. §) az egyesületi levelezésekkel egyenlő eljárás alá esnek. 3. Elégtelenül bérmentesített küldeményért továbbra is rendszerint a hiányzó díjrész kétszerese jár, de ha ez több volna, mint a mennyi teljesen bérmentetlenért szedhető, csak ennyi vehető meg a czimzetten. Hogyha p. o. Caplandból eredő 14 gr súlyú elégtelenül bérmentesített levélre 60 centime volna mint hiányzó díjrész följegyezve, minek kétszerese 120 centime = 48 krt tenne, csak 40 krajczár szedhető, mert csak ennyi jár Caplandból eredő teljesen bérmentetlen levélért. Németországgal való forgalomban azonban az elégtelenül bérmentesített levelek jövőre is úgy kezeltetnek, mint a belföldi forgalomban. 4. A páris-lissaboni postaszerződés 6. czikkének azon határozata, mely szerint elveszett ajánlott levelekért kárpótlás nem jár oly tengeren túli országokkal való forgalomban, melyek maguk sem adnak ily esetben kárpótlást, egyelőre még érvényben marad: mi a bécsi egyetemes postaszerződéshez tartozó zárójegyzőkönyvben kifejezésre jutott. Megjegyeztetik, hogy a brit gyarmatok közül sem Canada, sem az ausztráliai gyarmatok nem adnak kárpótlást. Ez alkalomból figyelmeztetem a posta s távírdaigazgatóságokat az új szerződés 8. ez. 4. §- ára, melyhez hasonló az értéklevél s nemzetközi csomagegyezményben is van, s mely szerint, ha az elveszésért felelős ország igazgatása a feladó országéval szemben felelősségét el nem ismeri, s utóbbi igazgatás e miatt a kárpótlást a feladóval szemben megtagadván, ez által perbe vonatik s pervesztes lesz, a perköltséget s természetesen a kárpótlási összeget is az előbbi igazgatás megtéríteni tartozik. A kir. postahivatalok e változásokat, nevezetesen az 1. pontot a Post. Tarifák 23. § 7. pontjánál, a 2. pontot a 23. §-nál (hol a 3. pont utolsó sora és a 6. pont 6. kikezdése: »Elégtelenül... 0-t jegyez.« törlendők) a 3. pontot a 23. § 5. pontjánál sa24. § 1. pontjánál s végre a 4. pontot a 19. §-nál jegyezzék elő. ” 111
