Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996

Bartók Ibolya: Gervay Mihály emléknap

kiegyezés után már magyarul jelent meg. Joanovich György az első magyar postai szaklap szerkesztője és kiadója a szombatonként megjelenő lapjával felvette a harcot a kiegyezés elleni megnyilvánulásokkal. Gervay oda hatott, hogy Joanovich Pestre jöjjön és a lapja Posta Közlöny címmel, évi hat forint előfizetési díjjal a postások lapja legyen. Amikor Gervay Mihály ösztönzésére megalakult az első Magyar Postabeliek Segélyező Egyesülete, a már magyarrá vált lap az egyesület szócsöve lett.

Amikor a gazdasági és társadalmi változások hatására 1871-ben létrehozták a Posta Kör Egyesületet „a hivatalbeliek szakképzettségének előmozdítására és a kölcsönös támogatás előmozdítására”, a Posta Közlöny mozgósító erejűvé vált.

Dr. Kamody Miklós előadás közben

A Die Post megirigyelve a magyarországi és erdélyi postások társadalmi szervezkedését, cikkeiben a magyar postahivatalbeliek egyletének megalakulását Joanovich György egyéni, saját érdekű akciójának minősítette, lebecsülve, becsmérelve társadalmi jelentőségét.

A Die Post nemcsak a szerkesztő személye, hanem a Posta Közlöny ellen is intrikált; nem képviseli a postások érdekeit, mert az osztrák postások fizetését már pár hónapja felemelték, a magyarokét csak az országgyűlés megszavazása után fizethetik ki. Olyan hangulatot igyekezett támasztani, hogy a magyar postaügyet csak a régi alapokon - értve alatta az osztrák volt vezetést - lehet tovább vinni, különben végképp elvész, megfeneklik.

Az osztrákok más lapokat is felhasználtak a postai nehézségek eltúlzására, hangulat- keltésre az Ungarischer Lloyd vezércikkben számolt be a posta helyzetéről: az alsóbbren35