Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Bartók Ibolya: Gervay Mihály emléknap
dű postahivatalnokok fizetése oly csekély, hogy abból megélniük nem lehet, a helybeli hivatali helyiségek oly szűkek, különösen az újságkiadásnál, miszerint abban a hivataloskodás majdnem elviselhetetlen, a postaügy kezelése - céloz Gervay tevékenységére - oly tökéletlen, miként ily módon az intézetnek rövid idő alatt fel kell bomolnia. A cikket leközlő Posta Közlöny szerkesztője megjegyzi: a cikkíró nem lehet más, mint a Die Post kompániájának egy magyar kenyeret evő tagja. Aggályoskodik a Pester Journal is. Azt írja, hogy a pesti postaigazgatóságnál nem tudnak németül és ez nagy szégyen a postára. Hát a Bach-rendszer alatt a német tisztviselők tudtak magyarul? Azt mindenki tudja, hogy nem, és azt is, hogy ez ellen a német lapok nem kardoskodtak - vágott vissza a Közlöny. A gáncsoskodásnak, intrikáknak nyílt megnyilvánulását 1870. február 5-i Posta Közlöny hozta napvilágra. A Die Post hosszú cikket közölt; Deficit a magyar postaintézetnél címmel, melyben ez állt: „Már többször is megmondottuk 1867-ben, hogy az osztrák pénzintézet dualizmusa gyakorlatban nem vihető keresztül, az maga után rossz következményeket vonand. Tehát most már tényekkel van dolgunk, miután a magyar kereskedelmi minisztérium a postaintézmény deficitjeit fedeztetni kéri az alsóházban. Annakidején az első meghívott tanácsadó nyíltan megmondta, hogy a birodalom postaintézetének ketté- szakítása soha nem vihető jó eredménnyel keresztül, miáltal ő kegyvesztésbe került.” Mit javasolt a cikkíró: Bécsben székeljen egy főpostaigazgatóság, egy önálló főnökkel - mint más országban miniszteri rangban - ennek egy osztálya alárendelve legyen Pesten. Ezen osztály csakis az alacsonyabb fizetési osztályba nevezhetné ki a hivatalnokokat. A pesti osztály a belföldi (magyar) postaügyeket kezelné és olyan viszonyba állna a főpostaigazgatósággal, mint azelőtt a legfőbb udvari postaigazgatóság az általános kamarával. A számvevőség, pénztár és az ellenőrzési ügy közösen kezelhetne Bécsben. 1870- ben a magyar posta még nem volt túl a kiegyezést követő minden nehézségen. Az 1869— 1870-es években Magyarországon is romlott a gazdasági helyzet, ami a magyar postára is kihatott. A déli határvidék visszacsatolása a közös hadügyminisztériumtól 135 postahely átvételét jelentette, annak minden gondjával. A vidéki kisposták számát 1868-1870-ben még gazdaságosságuk ellenére is jelentősen növelték. A kezdeti nehézségeket növelte az 1872-ben bekövetkezett nagyobb mérvű gazdasági válság, mely a postaforgalom csökkentését, a postások anyagi helyzetének átmeneti súlyosbodását idézte elő. 1872. január 1-től csökkentették a szállítási átalányokat. A válságot követő gyors fellendülés időszakában a bérezést új alapokra fektették, az egyes teendőkre átalányt állapítottak meg. A vidéki postamesterek mellékfoglalkozást is űztek (tanító, biztosítási ügynök), amivel jövedelmüket növelték. A városi nagyhivatalok dolgozói a növekvő forgalmat a munkaidő megnyújtásával, valamint a munkaintenzitás fokozásával tudták csak ellátni. Gervay Mihály érdeme, hogy megbirkózott a bajokkal a bécsiek minden gáncsoskodá- sa ellenére. Gervay Mihálynak az első szervezeti, kezelési változások, üzletkör bővítés terén hozott intézkedései és azok végrehajtása csakhamar felülmúlta a külföldi társintézményeket. Az utókor hálája és köszöneté illesse első postafőigazgatónkat, akinek ténykedése példát mutat jelenünk gondjainak a megoldásához. 36
