Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Bartók Ibolya: Gervay Mihály emléknap
ország legnagyobb postaigazgatóságát kitűnően vezette. Demény Károly is utalt arra, hogy a miniszter a legjobb pályamunkát Nagyváradról kapta. Summa summarum az új postafőigazgató Gervay Mihály lett. Gervay - a váradi tapasztalatok alapján - a posta munkáját elsősorban közönségszolgálatnak tekintette, ezt hangsúlyozta beköszönő körlevelében is: „A posta és távírdahivatalok kötelességei közt meg kell... említenem a közönséggel való érintkezésben, az előzékeny és tapintatos magaviseletét. Nincs hivataloskodás, mely a közönséggel sűrűbb érintkezést feltételezne, mint a postakezelés, s ha tudva van előttem, hogy az érintkezés a postatisztek egész türelmét veszi igénybe, mégis azokat a kímélet és előzékenység egy pillanatra sem hagyhatja el. Az ily magaviselet a le ghatható sabb eszköz arra, hogy a közönség is óvatosan kerüljön mindent, ami viszont a hivatalnokok panaszára adna okot.'" Emberi és szakmai hitvallásnak is felfoghatjuk ezeket a sorokat. Örökösei vagyunk ezeknek az értékeknek, Gervay emberi, erkölcsi, szakmai hagyatékának. Sáfárkodjunk méltó módon evvel a hagyatékkal! Dr. Kamody Miklós Gervay Mihály harca a függetlenséget ellenzőkkel szemben Az 1867-es kiegyezéssel helyreállt Magyarország alkotmányos rendje, megindult a magyar posta önálló és nemzeti alapon való szervezése. A kiegyezésben Ausztria igyekezett Magyarországot gazdaságilag minél jobban háttérbe szorítani. Ezért a postát is az ún. közös ügyek közé sorolta. Ez a törekvése azonban az alkotmányos tényezők ellenállása miatt nem sikerült, a posta nem lett közös ügy, hanem - egyelőre - a közös egyetértéssel intézendő ügyek egyike, melyre nézve a két ország között időnként - 10 évenként - megújított megállapodások álltak fenn. Az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés 1867. évi XVI. tcz.-ben szentesített határozatai, a magyar postát továbbra is gyámság alatt tartották. Ausztria sokallta a kiegyezésben biztosított önállóságot és politikailag, gazdaságilag ellenséges magatartást tanúsított. Nemcsak közvetlen, hanem közvetett módon is nyomást igyekezett gyakorolni a sok gonddal és nehézséggel küzdő intézmény vezetőjére és munkatársaira, azzal a hátsó gondolattal, hátha sikerül az intézményt újra teljes befolyása alá vonni. A minisztérium postaszakosztályának vezetője, Gervay Mihály a postaintézmény első postafőigazgatója erélyes kézzel fogott hozzá, hogy a postát tartalmában is magyarrá tegye. Bár minduntalan szembetalálta magát a visszahúzó erővel, nem hátrált meg, a kibontakozó magyar postai szaksajtóban szövetségest keresett elgondolásai végrehajtásához. A kiegyezés előtti postának volt egy Bécsben megjelenő, német nyelvű és érzelmű szaklapja, a Die Post. Alap előfizetőinek száma Magyarországon és Erdélyben 400-500 lehetett. A kiegyezés után még mindig 300 előfizetője volt, akiknek körében igyekezett a magyarellenességet ébren tartani. Néhány évvel a kiegyezés előtt, a jómódú és jó tollú bajai postamester, Joanovich György megjelentetett egy német nyelvű, de magyar érzelmű postai szaklapot, mely a 34
