Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Bartók Ibolya: Gervay Mihály emléknap
Gervay Mihály a társadalmi-politikai élettől, a közélettől is valóban visszahúzódott, de annál nagyobb lendülettel dolgozott postai téren. Egymás után jelentek meg a Nagyváradi Császári Királyi Postaigazgatóság tömör közleményei, amelyek új postahivatalok (korabeli szóhasználattal postakiadóságok) létesítéséről tudósítanak. „Bihar vármegyében Zsadány községben - szól az egyik ilyen tudósítás - új postakiadóság állítatott fel, mely levél és szekérpostai küldemények felvételével és kézhez szolgáltatásával foglalkozik, 1863. január 1 -tői kezdette el hivatali működését. Ezen postakiadóság az okányi és geszti szomszédos postakiadóságokkal hetenként négyszeri küldőszekér által nyer összeköttetést, mely a következő rendben történik: Elindulás Zsadányból hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton 5 óra 45 perckor délután, megérkezés Gesztre 6 óra 45 perckor, elindulás Gesztről a fenti napokon 11 órakor, megérkezés Zsadányra 12 órakor....''' A Nagyváradi Postaigazgatóság területén 1855-ben 140 postahivatal létezett, 1867- ben pedig már 249 hivatal. Gervay igazgatósága idején tehát több mint 100 új postahivatal létesült, számuk szinte megkétszereződött. Rendkívüli eredmény, Magyarország egész területén hasonlót nem ismerünk. Ebben a hatalmas munkában - amelynek során a postaigazgatóság területén a polgári igényeknek megfelelő postaszervezetet hozott létre - bizonyára ekkor ment végbe Gervay emberi metamorfózisa is. Itt Szent László városában, ahol később Ady költészete is világ- irodalmi rangra emelkedett, lett Gervay a független Magyarország feltétlen híve. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy amikor az országos postafőigazgató tisztségébe emelkedett, igen határozott kézzel fogott hozzá a hazai posta átszervezéséhez, a magyar posta önállóságának biztosításához. Országos kinevezését is Nagyváradnak köszönhette, annak a nagy szakmai tapasztalatnak, amit itt szerzett. A Demény Károly által előadott Brilmayer-féle történetben azonban sok volt az igazság. Eszerint Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter első számújelöltje a pesti postaigazgató Brilmayer Matheus volt, aki azért vesztette el minisztere támogatását, mert kinevezés előtt Bécs hozzájárulását kívánta megszerezni. Ekkor mondta volna Gorove miniszter: ,Jól van fiam, menjen csak fel Bécsbe, mert itt már nincs szükség magára. ” Brilmayer pesti igazgató valóban komoly esélyekkel pályázott a postafőigazgatói tisztségre. Nagy tekintély mellett birtokosa volt a királyi szász Albrecht és a királyi porosz Vörös Sas rendnek is. Szolgálatairól Gorove azonban nem mondott le végleg, később kinevezte a Pozsonyi Postaigazgatóság élére. A postafőigazgató tisztségre számításba jött Waniczek Károly is, a temesvári postaigazgató, aki szintén többszörösen kitüntetett személyiség, a pápai Szent-Gergely rend lovagja és Neusatz város díszpolgára volt. Gorove miniszter mégis Gervay Mihály mellett döntött. A korabeli forrásokat forgató történész felfigyelhet még egy mozzanatra: az 1860-as években Nagyvárad rendőrfőkapitánya Gorove Antal - a Szamosúj várról származó miniszter rokona. Vajon nem ő interveniált a nagyváradi postaigazgató mellett? Bárhogy is történt a meghatározó momentum nem ez lehetett. Gervay mellett a szakmai szempontok, a nagy szervezői tapasztalat döntött. Gorovenak egy nagymunkabírású szervező egyéniségre volt szüksége, és ennek a követelménynek Gervay tökéletesen megfelelt. Hiszen az 33
