Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Dr. Sebestyén Kálmán: Kuruc korabeli posták Erdélyben
vitelére; 3. a „címeresposták” (curirok) a fejedelem közvetlen rendelkezésére álló postalegények. Ekkor már kiépült a postaállomások hálózata, az állomások élén a postamesterek álltak, felettesük a főpostamester volt. A Habsburg uralom alatt lévő Erdélyben az osztrák katonai parancsnokok rendeletéit, leveleit soron kívül, gyorspostával továbbították. 1698. augusztus 17-én a tordai sáfárpolgár a helyzet komolyságát is érzékeltetve feljegyezte: „Generál Rabutin levele érkezett Keczéről, melyet fejem vesztése alatt parancsolta Korda uram.. .két óra alatt, hogy küldjék az uraknak Kolozsvárra, melyért a postának fizettem 2 forint 10 dénárt”.11 (A gyorsposta utazósebessége ekkor tehát óránként 15-16 kilométer volt.) 1700-ban a Habsburg Erdély főpostamestere egy Szepesi nevezetű személy, akiről a forrásaink gyakran tesznek említést. 1700. március 28-án a sáfárpolgár feljegyezte: „Szepesi az Ország Posta Mestere...érkezett Tordára”, 1700. július 8-án pedig: „A postamester Szepesi uram érkezvén... hatod magával adtam Ő Kegyelmének kenyeret, húst, gyertyát, 54 dénárt fizettem”.11 12 1700 júliusának első napjaiban a Gubernium Tordán ülésezett, a Habsburg-párti főnemesek mellett a városban időzött Szepesi főpostamester is. 1700. július 5-én a számadáskönyvekben szerepelt a Gubernium postáinak költsége: „A Gubernium ide gyűlésekor költöttünk... hét postának 42 dénárt, Szepesi uram szolgáinak 42 dénárt”, július 8-án pedig „tíz ország postáinak és Szepesi uram két szolgáinak ebédre és vacsorára húst (adtam), fizettem 72 dénárt.”13 Művelődéstörténeti érdekesség, hogy a Gubernium főurai - Bánffy György gubernátor14 , Apor István15, Haller István16, a havasalföldi vajda követe, Numsi főcomissarius Rákóczi postafutárának romantikus ábrázolása 11 Torda város számadáskönyvei (Szk) 1698 nr. 1. Tordia város levéltára (TvLvt). 12 Szk. 1700 nr. 7-20. TvLvt. 13 Uo. 14 Bánffy György gr. (1661-1708). A Leopold-féle diploma értelmében megalakuló új erdélyi kormányzószerv a Gubernium vezetője, vagyis Erdély első gubernátora (1692-1708). 15 Apor István gr. (1638-1704). Csík-Gyergyó-Kászonszék főkirálybírója, tanácsúr, erdélyi kincstartó (1693- 1703). A Habsburgok egyik erdélyi fő támogatója. 16 Haller István gr. (mh. 1710). Belső-Szolnok majd Torda vármegye főispánja, Habsburg-párti főnemes. 1692- től a Gubernium tagja, 1708-tól elnöke. 165
