Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem
szolgálatot szerveztek. Maga a város is saját stafétákkal továbbította küldeményeit. A század debreceni postatörténetében jeles eseményként jegyzik fel a krónikák az 1714. esztendőt, amikor XII. Károly svéd király Törökországból Stralsundba utazván - Erdélyen és Magyarországon keresztül - postai szállítást vett igénybe. Egyetlen tisztje kíséretében nappal lóháton, majd éjszaka szekérrel folytatták útjukat. Egy-egy postaállomáson, így Debrecenben november 13-án megszálltak. Kiállított tárgyak Bérmentesítetten levelek Recepisse, 1783 Csattogtató Mária Terézia rendelete A reformkori posta A Magyar Királyság jóllehet uralkodói személyén keresztül a Habsburg Birodalomba tagolódott, alkotmányjogi helyzeténél fogva postái nem az udvari, hanem a Magyar Királyi Helytartótanács igazgatása alatt állottak. A helytartótanács a birodalmi postai rendelkezéseket csak akkor léptette érvénybe, ha az nem sértett alkotmányos nemzeti érdekeket. így az osztrák kormány magánvállalataként, személy- és csomagszállításra kizárólagos joggal létrehozott kocsiposta (1750) intézményét, amikor 1829-ben rendeletileg összevonták a levélpostával, nem hajtotta végre. Tehette, mert a kocsipostára ruházott regálék a magyar királyt alkotmányosan nem illették meg. A hagyományos levélposta a francia forradalmi eszmék, a napóleoni háborúk kiváltotta elégedetlenség, a reformkori országgyűlések függetlenségi törekvései terjedését meggátolandó, erősen cenzúrázott volt. Hivatali nyelvének német volta, gyér hálózata, lassú és megbízhatatlan működése - amint arról Csokonai Vitéz Mihály pénzes levelének históriája is tanúskodik - társadalmi bojkottot váltott ki. A magánszemélyek hírvivői vásározók, vándorló céhlegények, kereskedők, diákok, utazók lettek; a közigazgatásban pedig a vármegyei lovas hajdúk továbbították a körleveleket. A helytartótanács igazgatása alatt működő postahivatalokat 1819-ig közvetlenül 8 (Buda, Pozsony, Kassa, Temesvár, Zimony, Kőszeg, Varasd, Eszék), majd Kőszeg és Zimony megszűnésével 6 postaprefektúra irányította. A debreceni posta a kassai postaprefektúrához tartozott. Postamesterei a XIX. század első felében Vositz Ferenc, Bottlik Mihály, Dalmi István, Köss János, majd özvegye Komáromy Ágnes és Kátay Márton voltak. A postahivatal házaikban a Piac, Váradi és Német utcákban működött. Személyzetüket az adminisztrátorok (postakezelők), expeditorok (kiadók) és a szállítást végző postalegények, postakocsisok, lovasfutárok tették ki. Szolgáltatásaik a levél és kocsiposta működtetésére terjedtek ki, Debrecent azonban a kocsiposta intézmény útvonalai nem érintették. A reformkori postai rendtartások két postajáratot különböztettek meg: az ordináriákat mint rendszeres járatokat és a stafétákat mint rendkívüli járatokat. Az ordináriák meghatározott útvonalon és időben, a staféták az utazók vagy szállítók rendelésére közlekedtek. Leltári számok D.29-51. D.29^13. T.10.D.159. D.29-435. 139
