Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Kovács Gergelyné: A Békésy kiállítás története
nyező országokra. így éber érdeklődésre kényszerülünk a körülöttünk történő dolgok iránt, nem vagyunk olyan önközéppontúak, mint azok, akik egy nagy országban nőnek fel, ahol egész életüket leélhetik, egyetlen nyelvet ismernek és néhány könyvet olvasnak. Másik oldala is van persze a dolognak: kis országokban nem jó élni, mert azok mindig a nagy országoktól függnek. A gyermek természetesen azt képzeli, hogy van valami tölcsérféle, melyen át az idősebbek betöltik a fejébe a tudományt. Ilyen tölcsérről Nümbergben már a 16. században álmodtak. Németországban akkor már megkezdődött a műszaki alapon nyugvó ipari termelés, de ilyen tölcsért azért nem tudtak kitalálni. Ha valaki Magyarország határain kívül utazik, és magyar kiejtéséről (amit bizonyos kor felett már lehetetlen levetni) felismerik, rendszerint mindenki megkérdezi: hogyan lehetséges az, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, annyi nemzetközileg elismert tudóst adott a világnak. Sok magyar adott választ erre. Magam részéről nem tudok felelni rá. Egy dolgot azonban megemlíthetek. Mikor Svájcban éltem, ott minden csendes, biztos és nyugodt volt, az életben maradás nem jelentett problémát. Magyarországon más a világ, az élet állandó küzdelmet jelentett szinte mindenért, de a küzdelem nem jelentett pusztulást. Egyszer elvesztettük, máskor megnyertük, de mindig életben maradtunk. Nem jelentett véget, legalább az én esetemben nem. Az embereknek szüksége van ilyen erőpróbára, és ez Magyarország egész történelme folyamán megvolt. Az az ország, amelyik a fiatalok tanítását legjobban és legkönnyebb módon meg tudja oldani, valószínűleg a világ nagy részének a gondolkodását, gazdasági lehetőségeit befolyásolja. Mindig arra gondolok vissza, hogy kitől tanultam valóban valami értékeset. ” Békésy György magyarországi munkássága Békésy György a Nobel-díj átvételekor „A megfigyelés öröméről és a belső fül működéséről” mondott beszéde, valamint a Postai Kísérleti Állomáson készült „A hírközlés - akusztika” című értekezése alapvető összefoglalást nyújt magyarországi kísérleteiről, amelyek az orvosi Nobel-díj elnyeréséhez vezettek. Távbeszélővonalak hibahelyeinek feltárása „Az első világháború után Magyarországon az egyetlen hely, ahol tudományos műszerek voltak és ahol meg is engedték, hogy használjam azokat, a Posta Kísérleti Állomás laboratóriuma volt. Ez egy négyemeletes épület volt, amelyben a munkatársak jó barátságban dolgoztak együtt a háború utáni nehézségek közepette. Annak idején sok fontos nemzetközi telefonvonal húzódott Magyarországon keresztül és állandóan panaszkodtak, hogy Magyarország nem tartja rendbe a vonalakat. A telefonvonalak vizsgálatának a módja az volt, hogy váltóáramot kapcsoltak a vonalra, az áramot elindították a különböző fővárosok felé, majd visszacsatolták Budapestre és különböző frekvencián összehasonlították a bemenő feszültséget a kimenő feszültséggel. A beszédnek megfelelő frekvencia egy-egy mérése több mint 20 percig tartott. És néhány perccel a mérés befejezése után a vonal újra elromolhatott. 92
