Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Kovács Gergelyné: A Békésy kiállítás története
4. Arra törekedtem, hogy olyan módszert dolgozzak ki, amely egy másodperc alatt megállapítja a hibát. Az ötletet a zenészeiből merítettem: ha egy hegedűs megpendíti a húrt, azonnal megállapítja a «hibát» és behangolhatja a húrt. Elméletileg egy telefonvonal «meg- pendítésekor» ugyancsak valamennyi olyan adatot megkaphatunk, amit a bonyolult 20 perces vizsgálat adott. Ezért egy kattanást közvetítettem a vonalon azáltal, hogy kisfeszültségű egyenáramot kapcsoltam a vonalra a másodperc töredékéig, majd figyeltem a visszatérő jelet. Mivel a telefonkezelő kapcsolása mindig egy kis egyenfeszültség ingadozással jár, már régóta pontosan meg tudtam mondani, hogy melyik városba van a hiba, pusztán azáltal, hogy hallottam a telefonközpontos kapcsolásának a kattanását. Miután a kattanás alapján megállapítottuk a hiba helyét, a zavar elhárítására került a sor. ” Zörejmérések „Minden technikai felfedezésnél három fokot különböztethetünk meg. Az első fejlődési fokon a találmány kidolgozása a laboratóriumban történik. És addig tart, míg a találmány technikailag használható lesz. A második fokon a gazdasági kérdések lépnek előtérbe, hogy a kivihető megoldások közül a legolcsóbbat válasszuk ki. Az utolsó fejlődési fokon a gépezetet az ember kényelmének a szolgálatába állítják, az ember tulajdonságaihoz és igényeihez méretezik. A fejlődésnek ebben a szakában a tisztán technikai problémák az ember pszichológiájával és fiziológiájával kerülnek vonatkozásba. A telefontechnika már átlépte a második fejlődési fokot. Nagyjában ki tudjuk számítani a fizikai jelenségeket és kiválaszthatjuk a leggazdaságosabb megoldást. E számítások teljes érvényű keresztülviteléhez az emberi beszéd és hallás tulajdonságainak számszerű ismerete is szükséges. A kellemetlen és zavaró zörejek leküzdésének egyik előfeltétele, hogy a zörej nagyságát mérni tudjuk. A mérések azt mutatták, hogy rövid időtartamú hangoknál és koppanások- nál az érzett hangerősség és a mért hangerősség között nagy különbség van. Sikerült kimutatnunk, hogy minden hangingemek legalábbis 0,2 másodpercig kell hatnia, hogy teljes hangerejét kifejthesse. Ebből következik, hogy azonos hangnyomású, de 0,2 másodpercnél rövidebb hang-impulzusok kisebb hangerőérzést váltanak ki. Ha tehát a zörejmérőben a fülnek ezt a tulajdonságát utánozni kívánjuk, akkor a zörejmérő mutatójának is csak 0,2 másodperc alatt szabad végleges kitérést elérnie. A különféle zörejek (utcazaj, gépzörej, épület-, lakászajok, közlekedési eszközök lármája stb.) csökkentésére sok államban törvényeken alapuló hatósági rendelkezések kidolgozása vált szükségessé. E rendelkezések körülírásának előfeltétele: valamely egységben számszerűen kifejezhető értékek megadása és ezeknek az értékeknek megállapítására szolgáló tárgyilagos mérőmódszer. A német «Normen Ausschuss» zörejmérők jövőben való méretezésénél már azt az időküszöb-görbét vette alapul, melyet a Magyar kir. Posta Kísérleti Állomása még 1929-ben megállapított és megmért. E téren folytatott tudományos és gyakorlati munkálkodásunk eredményeit újabban Amerikában és Franciaországban is elfogadták és mérési eredményeink alapján szerkesztett időküszöb-görbét igyekeztek nemzeti kongresszusaikon is mint szabványos görbét bevezettetni. ” 93
