Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Kovács Gergelyné: A Békésy kiállítás története

A különféle osztályok (rádió, kábelvezetés, kémia) egy épületben elhelyezve lehetőséget nyújtanak arra, hogy akár kémiai, akár nagyfrekvenciás problémám akadt, megbeszél­hettem a szakértő kollégákkal. Negyedszer: az intézet kis mérete (azt hiszem, akkor 95 munkatárs) lehetővé tette, hogy közvetlen kapcsolatot tartsak a különféle szakon dolgozó kollégákkal. Ez ma Európa vagy Amerika nagy laboratóriumaiban sokkal nehezebb. Ötödször: a kollégák ugyan mind szorgalmasan dolgoztak a saját problémáikon, de mé­gis akadt idejük különféle kérdések megvitatására. Ma a legtöbb ember annyira le van kötve, hogy olyan tudomány ok-közti kapcsolat lehetetlen, mint az akkor egész könnyen megvalósítható volt. Végül még meg kell említenem, hogy az intézet igazgatója (Paskay, később pedig dr. Marschalkó) nem olyan szervező embertípus volt, mint amilyenekkel ma találkozunk. Az intézetet kitűnően képviselték a felsőbb hatóságok előtt, megvédték költ­ségvetési nehézségektől, lehetett nyugodtan, szabadon gondolkodni és dolgozni. A költ­ségvetésünk igen kicsi volt, összehasonlítva azzal, amivel más országokban a kutatóinté­zetek rendelkeztek, de meghatározott, biztos összeget jelentett. Nem kellett az időt pénzért való küzdelemre pazarolni. Az adott összegre számítani lehetett, és azzal kellett foglalkoz­nunk, hogyan költsük el a legeredményesebben. ” 1931-ben a Német Citológiai Társaság Denker-díjjal tünteti ki. „A német fülorvosok első díjjal tüntettek ki egy magyar tanulmányt. A német fül-, orr- és gégészorvosok pünkösdkor tartották meg Lipcsében ez idei nagygyűlésüket, melyen a magyar szakorvosok közül is számosán vettek részt. A fő téma az öröklékenységi és kon- stitúciós problémák szerepe a fül-, orr- és gégebetegségek kortanában volt. Különös és örvendetes érdekessége volt a nagygyűlésnek, hogy a fül élettanáról írt legjobb tanulmá­nyok között az első díjat Békésy György budapesti telefonmémök nyerte el.” (Pesti Hír­lap- 1931. július 2., kedd) 1933-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára. 1937-ben a Német Tudomá­nyos Akadémia Leibnitz-éremmel tünteti ki. 1939-ben a Groningeni Egyetem Guyot- díját Békésynek ítélte és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. *** Méltóságos Budapest, 1939. május hó 16. Dr. Voinovich Géza úrnak, a Magyar Tudományos Akadémia t. tag, főtitkára Méltóságos Főtitkár Úr! Nagy megtisztelésként vettem Méltóságodnak folyó hó 12-én kelt hozzám intézett leköte­lező sorait, melyből örömmel vettem tudomásul, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége méltónak ítélt arra, hogy e nagy tradíciókkal rendelkező Testület tagjai közé iktasson. Amidőn ezért köszönetemet fejezem ki, egyúttal szilárd meggyőződéssel biztosít­hatom Méltóságodat, hogy minden igyekezetemmel rajta leszek, hogy a Magyar Tudomá­84

Next

/
Oldalképek
Tartalom