Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Kovács Gergelyné: A Békésy kiállítás története
nyos Akadémia által képviselt tudományos célok megvalósításához szorgos munkámmal némileg hozzájáruljak és kérem fogadja hálám kifejezése mellett, őszinte és igaz nagyrabecsülésem nyilvánítását is. Köszönetem újólagos kifejezésével együtt kívánságainak megfelelően bátor vagyok Méltóságoddal alábbi lakcímemet tudatni. Hazafias üdvözlettel Dr. Békésy György Budapest, II. Fő-utca 19. 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizika Tanszékének vezetésével bízzák meg (1947-ig). „ Tangl professzor halála után a kísérleti fizika tanára lettem a budapesti egyetemen. Nem nagyon akartam elfogadni a kinevezést, mert féltem, hogy nem tudom folytatni kutatásaimat, és jól ment a munka a Posta Kísérleti Állomáson. így azután egyszerre két laboratóriumom is lett. A laboratóriumot az egyetemen úgy szerveztem meg, hogy állandó beavatkozás nélkül működött. Reggelenként megbeszélést tartottam a tanársegédekkel. Itt megvitattuk az előző napon történteket. Mindenkinek megvolt a saját munkaterülete, és önállóan kellet megoldaniuk a felmerült problémákat. Másnap azután beszámoltak a történtekről, az általuk hozott döntésekről. Hasonló módszert követtem a tanulólaboratórium megszervezésénél, ahol kb. 70 hallgató dolgozott. Megmagyaráztam nekik, hogy mindenki elvégezhet tetszése szerint minden kísérletet. Rendelkezésre áll a műhely, de neki magának kell öszzeállítania a berendezést, esetleg elkészítenie az alkatrészeket. Egyedül a témát kellett velem megbeszélniük, nehogy túlságosan nehéz legyen, vagy olyan új eszközöket igényeljen, aminek beszerzésére nem volt lehetőségünk. Az elvégezhető kísérleteket a hirdetőtáblán tettük közzé. A hallgatók választhattak közülük. Több kísérlet állt rendelkezésre, mint amennyi hallgató volt. Nagy problémát jelentettek a könyvek és a könyvtár. Megmondtam a hallgatóknak, hogy a könyvtár az övék. Válasszanak maguk közül egy könyvtárost, vigyázzanak arra, hogy könyvek ne vesszenek el. Ereztem, hogy az egyetemi oktatás egész rendszerét nagyobb költség nélkül meg lehet javítani. A hallgatók hozzáállása is előnyösen változott. Nagyon szerettem hallgatóimat, szerettem bizonyos mértékig az oktatási munkát, szerettem a műhelyt, és szerettem látni a tanulók fejlődését. Én sokat tanultam a műhelymunkából, és a hallgatók számára is biztosítani akartam ugyanezt a lehetőséget. Kitűnő tanársegédeim voltak, és nagy örömömre szolgált, hogy két év után a laboratóriumom az egyetemen simán működött. ” 1930-ban a Széchenyi Tudományos Társaság jelentős összeggel támogatta kutatásait. „Nagyon hálás vagyok továbbá a különböző alapítványoknak anyagi támogatásukért. 85
