Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Dr. Sebestyén Kálmán: Kuruc korabeli posták Erdélyben

zés - expediáltatván Urunkhoz Generális Uram (gr. Forgács Simon31) szoros passzussá mellett. Adtam ebédet (fizettem érte 60 dénárt), bort 4 akót (72 dénárért), vacsorára tehénhúst (15 dénárért), eczetet (6 dénárért), fejér kenyeret (12 dénárért), sajtot (3 dénárért), gyümölcsöt (6 dénárért), bort 6 akót vacsorára. Árpát öt lovakra háromszori abrakolásra 20 mérőt (48 dénárért). Lévén két comissarius velek postaszekeret kellett alájok fogadnom az postáról 2 forint 4 dénárért”.32

1705. szeptember 13-án újra „Jött egy francia követ Ludovicus Dupoics (?) Donáth uram lévén comissariusa33, kísérők mellette 10 persona... adtam postaszekeret és ökröket, fizettem 4 forint 74 dénárt” írta a sáfárpolgár.

A háborús esztendőkben a posta leggyakoribb utasai a katonák voltak. A sáfárpolgár feljegyzése szerint 1705. február 5-én „Jött Magyarországból egy Fő Hadnagy három katonával”, április 1-én „Jött Pongrácz uramnak egy Hadnagya, expediáltatván postán Besztercére Generális uramtól”, szeptember 8-án pedig „Jöttek Viski János, Urunk emberei Abrudbányáról 4 hajdúval”.34

A Rákóczi-szabadságharc bukása után az osztrákok az erdélyi posták szervezetét felülvizsgálták, az elpusztult hidakat, utakat, épületeket kijavították. A Gubemium a postavonalakra udvari biztosokat nevezett ki, akik feleltek a halaszthatatlan munkálatok elvégzéséért.

A rendelet felsorolta a korabeli Erdély postaútjait és postaállomásait, mely szerint - a XVIII. század elején - a következő 5 postavonal és 27 állomás működött35:

1. Kolozsvár-Zilah (állomások: Kóród-Berend-Zsombor-Magyaregregy-Bud-Zilah),

2. Kolozsvár-Nagybánya (Zsuk-Iklód-Dés-Sósmező),

3. Kolozsvár-Károlyfehérvár (Torda-Felvinc-Nagyenyed),

4. Károlyfehérvár-Déva (Szászváros-Déva-Dobra),

5. Károlyfehérvár-Brassó(Szászsebes-Szerdahely-Nagyszeben-Porumbák-Vladen, Brassó).

A kuruc korabeli postautak tehát követték a fejedelemségkori Erdély kelet-nyugat (Maros-völgye) és észek-dél (Szamos-völgye) irányú kettős országos forgalmi tengelyt.

A postamesteri házak, istállók építése, javítása forrásainkban visszatérő kérdés. Az építkezésekkel járó anyagi nehézségeket ugyanis a vármegyék nem szívesen vállalták, az illetékes tisztségviselőket többször is figyelmeztetni kellett: „Erdélyországban minden Nemes Vármegyében, minden Székes helyen, olyan rendtartás vagyon - szól az egyik utasítás - hogy a Posták házait, istállóit építik a Nemes vármegyék és Székek, nem pedig egyedül az a helyiség, melyben a Posták stációja vagyon”.36

A levert szabadságharc után a győztes hatalom - a Gubemium - postái a lakossággal gyakran erőszakoskodtak. 1735. július 23-ánTorda város panaszával például egyenesen a főispánhoz fordult: „Az Címeres Posták sok insolentiákat (szertelenségeket) cselekedtek, zaklatódnak, káromkodnak, lövöldöznek közelebbről is egy Nagy György nevű posta

31 Forgács Simon gr. (1669-1730). Császári tábornok. 1704 tavaszától kuruc tábornagy, 1704 őszén erdélyi főparancsnok.

32 Szk. 1705. TvLvt.

33 Donáth, Pekri Lőrinc kuruc erdélyi főparancsnok inasa.

34 Szk. 1705. TvLvt.

35 Kéziratok gyűjteménye, 5. sz. 121-123. MvALvt.

36 Szk. 1727 nr. 7. TvLvt.

168