Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Dr. Sebestyén Kálmán: Kuruc korabeli posták Erdélyben

A Rákóczi szabadságharc kitörése után a tordai sáfárpolgár számadáskönyveiben a postákra vonatkozó feljegyzések tovább folytatódnak. A kuruc-osztrák hatalmi változások - úgy tűnik - városi szinten nem befolyásolták a posták működését.

n. Rákóczi Ferenc fejedelemtől érkező postákra vonatkozóan több adattal rendelkezünk: 1705. április 18-án - a feljegyzések szerint - „Jöttek Urunktól Szabó János, Rácz Miklós uramék 4 személlyel.. .postaszekeret fogadtam számukra Posta Mester uramtól”. 1705. augusztus 29-én forrásunk a címeres postákról tudósít: „Jött Generális uram inasa Urunk címerével postán”.25

1705. október 7-én: „Jött Barcsai Mihály26 uram Urunktól postán. Négy postalovat fogadtam a postáról Enyedig”. 1705. november 9-én gyorsposta érkezettTordára: „Eczaka jött egy Török postán levelekkel Urunkhoz menvén.. .adtam váltólovat az postáról kettőt az postabonnak”.

1705. november 11-én Zsibónál a kurucok csatát vesztettek, Erdély a győztes osztrák csapatok kezébe került, akik feldúlták, megsarcolták az elfoglalt településeket.

Szomorúan írta a tordai sáfárpolgár 1705. november 16-án: „Futottunk el Isten ítéletéből városunkból az Havasokra”, majd november 20-án „jöttünk vissza egynéhányan elpusztult városunkba”.27

1705 decemberében a Habsburg-párti segesvári országgyűlés a posták dolgában is intézkedett. A vármegyék vállalták, hogy a szebeni főpostamesterséget lovakkal ellátják, de a zavaros időkben kötelezettségüket nem teljesítették. 1709 őszén a Gubemium figyelmeztette Marosszéket, hogy „az egy postaló még ma is hátra vagyon” és utasította: „mivel a posták alá való lóra igen nagy szükség és szorulás vagyon...a lovat mingyárt külgyék bé ide Szebenbe postamester Rétsei István atyánkfia kezébe”.28

1707 nyarán Erdély területének jelentős része a kurucok kezébe került, ekkor több posta megszökött a Habsburg-párti szebeni főpostamestertől. A hadiszerencse újabb fordultával a Gubemium megparancsolta Marosszéknek a szökevények felkutatását és vissza- toloncolását: „Marosszékből lévén az országnak fogadott postái magyarosi Só Mihály, Farkas Márton és Tőkés András, kik lovakkal és címerekkel együtt mentenek el. Azért Kegyelmetek, ha magok meg vannak, lovakkal és címerekkel együtt külgye bé és semmi pretexus alatt el nem mulassa. Ha pedig magok eltaláltak menni, az címerek elő keresvén külgye bé, parancsoljuk autoritate”.29

1705-ben a Rákóczival szövetséges franciák diplomatái is gyakran megfordultak a tordai postaállomáson.

1705. január 30-án, Jött Horváth Ferenc30 uram postán az Urakhoz a Francia Oratorral, expediáltatván Kolozsvárra.. .a Postáról fogadván két lovat, szánat alájok” írta a sáfárpolgár.

1705. július 28-án a francia követség Konstantinápolyból jövet igyekezett II. Rákóczi Ferenchez: „Jöttek Constantinápolyból Francia Orator, követi 8 persona - szól a feljegy25 Szk. 1705. TvLvt.

26 Barcsai Mihály (mh. 1713). Az erdélyi mezei hadak kapitánya. Fehér vármegye főispánja, a kuruc szabad- ságharc alatt erdélyi szenátor, a Fejedelmi Tanács tagja.

27 Szk. 1705. TvLvt.

28 Marosszék levéltára, N. D. 111/1709. Marosvásárhelyi Állami Levéltár (MvÁLvt).

29 Marosszék levéltára, N. D. 88/1717. MvÁLvt.

30 Horváth Ferenc kuruckapitány.

167