Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - dr. Kamody Miklós: Az ajánlás (Rekommandáció) mint postai szolgáltatás múltja

Magyarországi vonatkozásban 1752. szeptember 18-tól vezették be Bécs-Pozsony közt naponta és Bécs-Buda között hetenként közlekedő kocsipostát, melyre ugyancsak kiterjesztették a szállítási kényszert, azonban a körülmények miatt a pénz levélbeli szállítását még elnézték.20

Az 1751. szeptember 20-án megjelent császári pátens változást hozott; november 1-től visszaállította a feladó és a címzett közt felesben történő bérmentesítést, a küldemény viteldíját, annak súlyát és szállítási távolsága szabta meg. A feladási és kézbesítési hely pontos megállapítása érdekében 1750. március 21-től kötelezően előírták a feladási postahely feltüntetését. E rendelkezést a levelezők nem tátották be, mert elterjedt a lakosság körében, hogy a rendelet célja a levelezés megfigyeltetése. A hiányzó feliratot a postamester, hivatalok beosztottjai kézírással pótolták.

A felirat feltüntetésére 1769. július 1-én, 1788. január 29-én ismételten felhívták a lakosság figyelmét, de feltehetően a helyi közigazgatás sem fektetett arra kellő figyelmet.

A postások megúnhatták a sok kézírásos feljegyzést, ezért a maguk módján és lehetőségeikhez mérten bélyegzőt készítettek, aminek segítségevei a postahely nevét a levél felső részére "betűzték". Az első ilyen névbélyegző lenyomat Magyarországon Kassán 1749., Debrecenben 1752. áprílis 13-i levélen, Tokaj 1752. július 23-i, Tyrnau (Nagyszombat) 1752. novemberi feladású leveleken található.21 Ezen előfutár levelek egyikén sem található az ajánlott kezelésre utaló jelzés, naplószám, súly, - vagy díjfeljegyzés.

A megfigyelés gyanújának alapossága I. Ferenc (1792-1835) alatt a francia forradalom hatásaként kialakult általános bizalmatlanság hatására be is bizonyosodott. Az uralkodó utasítására a Helytartótanács 1792. február 27-én és december 9-én kiadott rendelkezésével megtiltotta azon levelek felvételét, melyeken a feladási hely nincs feltüntetve .22

Az ajánlás kezelés részletesebb szabályozására utal a bécsi főpostahivatal részére 1757. december 31-én kiadott szolgálati utasítás. Ennek 7. pontja: "... a tovább küldendő ajánlott darabok az e célra berendezett raktárban őriztetnek '. A 18. pont: "... a levélhordóknak ügyelni kell arra, hogy az ajánlott levelek a helyes címzettnek legyenek kézbesítve az e célból használt könyvecskében történő átvételi igazolással."23

A postaforgalom biztonságát az 1770-es években előforduló postarablások veszélyeztették. Köztudottá vált, hogy nemcsak a kocsiposta, hanem a levélposta járat is szállít pénzküldeményt tartalmazó ajánlott leveleket. Az uralkodó szükségesnek tartotta a posta felelősségét 1776. március 9-én kiadott postapátenssel meghatározni. A pátens szerint az örökös tartományban feladott pénzekért, bankjegyekért, államkötvényekért, vagy magán adóslevelekért csak akkor vállal felelősséget a kincstár, ha a levelek értéktartalmát a feladás előtt bemutatják és Recepiss-t (feladóvevényt) állítanak ki az összes értékek megnevezésével (1.) Az ilyen Recepiss-el feladott küldeményekben bekövetkező kár okozóit fel kell deríteni és ellenük kártérítési eljárást indítani. (2.) A kincstár a felelősségre vonást csak a német és magyar örökös tartományban működő hivatalnokokkal, postalegényekkel szemben alkalmazza, e területen kívül előfordulókkal szemben nem. (3.) Nem követelhető a kárpótlás az előre nem látható esetekben, mint az ellenséges hatalom, útirablás, tűzvész, vagy árvíz okozta ká35