Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Adattári közlemények - Sebestyén Kálmán: Adatok az erdélyi posta XVIII—XIX. századi történetéhez

2. ábra:

Erdély postatérképe

(1799)

Az erdélyi posta- és utasforgalomban évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott a Maros völgyét követő Bécs-Buda-Temesvár-Nagyszeben-Brassó vonal is.

Forgalmasabb mellékútvonalak ún. 'lateralis cursus"-ok voltak a Nagyszeben-Besz - terce és a Debrecen-Szalmár-Máramarossziget postaútak.

ÜJózsef 1786-os közlekedési és kereskedelempolitikai reformjának keretében építették a Királyhágón vezető utat, melyen Nagyvárad-Telegd-Feketetó-Nyíres-Ko 'ozsvar érintésével új postajáratot indítottak.

A XlX.század első évtizedében a Kolozsról Élesdre vivő sóutat kikövezték és ettől kezdve a posta is a Nagykapuson és Bánfyhunyadon áthaladó utat használta.

1794-ben 6 erdélyi postautat említenek a források ;14

1. Bécs-Buda-Temesvár-Nagyszeben postajárat (Vonalán 55 1/2 postaállomás.) Temesvárról Belgrádon keresztül érkezett a posta Konstantinnápolyba, Nagyszeben- ből Bukarest érintésével jutott a 'fényes Portára'.15

2. Bécs-Buda-Debrecen-Kolozsvár postajárat

3. Kolozsvár-Nagyszeben-Brassó postajárat (17 postaállomás).

4. Kolozsvár-Nagyvárad-Temesvár posta járat

5. Nagyszeben-Beszterce-Nagybánya-Kassa postajárat (Nagyszeben-Beszterce vonalon 10 postaállomás).

6. Nagyszeben-Beszterce-Csemovic-Lemberg posta járat.

1843-ban 9-re emelkedett az erdélyi posta járatok száma, a régi kalendáriumokban az előbbieken kívül a marosvásárhelyi (Kece-Radnót vonalon ) és a csíkmartonfcdvi (Segesvár-Székelyudvarhely vonalon ) és szamosújvári (Kolozsvár-Szamosújvár vonalon ) posta járatok szerepelnek. 16

124