Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Adattári közlemények - Sebestyén Kálmán: Adatok az erdélyi posta XVIII—XIX. századi történetéhez
A posták útvonalát a rossz útviszonyok nv'att időnként megváltoztatták. A Temesvár -Nagyszeben járatot 1818 -tói Mag helyett Szecsel felé vezették, a Nagyszeben -Brassó járat 1808 -tói a Hortobágy völgyében közlekedett. A XVIII-században az utak tarthatatlan állapotáról szóló hivatalos jelentések gyakran szerepelnek a hatóságok aktái között. 1762-ben bécsi rendelkezés utasítja Brucken thal Sámuel kormányzót a postautak rendbehozására, 1768 -ban II József császár első erdélyi látogatása alkalmával megparancsolta az utak kijavítását, 1783 -ban második útja során 50.000 forintot adományozott öt fővonal rendbetételére.^ A rossz utakon számos baleset történt, 1800 -ban például a Nagyszebenbe tartó postakocsi a város előtt felborult, két utas halálát lelte. 18 a XDCszázad negyvenes éveiben új posta járatokat indítottak; 1835 -ben Brassó -Sepsiszentgyörgy -Kézdivásár- hely vonalon, 1846 -ban Gyulafehérvár- Nagyhalmágy -Arad között ( Zalatna, Abrud, Mihaileni, Körösbánya, Nagyhalmágy érintésével), 1847-ben Déva-Vajdahunyad, Brassó-Felsőtömös, Nagyszeben -Arad vonalon. A delizsánsz megjelenése megnyitotta a menetrendszerű tömegszállítás korszakát, az utazás mind több ember számára vált szükségessé. Milyen volt az utazás a XVIII -XlX.század fordulóján? A feketesárga színű négylovas delizsánsz belsejében kilenc utas, fedetlen helyen kettő utazhatott. Az utazókocsit a postakocsis és a "conductor" kísérte, ez utóbbi az utazás rendjére és a küldemények biztonságára ügyelt. Utazni csakis a császári -királyi rendőrség által láttamozott ún. "szabadutazó cédulá'-val (Passierschhein)lehetett. Az utast-az indulás előtt 2-3 nappal a 'cs. és kir. postaexpedició' előjegyzésbevette. Egy 1837 -ben kiadott kalendárium ideális képet rajzol az utazás körülményeiről:'\..a hálóstatióban minden utas tiszta bevont ágyat és szobát kap...a reggeli két findzsa kávéból áll fehér kenyérrel. Az ebéd hús mártással, nyergeit főzelék, tésztaétel és sült salátával teszi ...a reggelihez és vacsorához félóra, ebédhez egy óra, éji alváshoz hét óra engedtetik.'^ A közúton elsőbbség Ulette meg a postakocsit, a kürt jelére a szembejövő szekerek, kocsik kötelezően kitértek. Az utazás ennek ellenére a - a mai fogalmaink szerint - igen lassú volt. Gyarmati Sámuel 1795. december 16-án indult el a Kolozsvár melletti Papfalváról és csak harmadnap érkezik meg a mintegy szász kilométerre levő Zilahra. Szamosújvárról Nagyváradra négy napig tartott az út, miközben a Körösön 32 gázlón kellett átkelni.20 Dinicu Golescu bojár 1824 -ben erdélyi utazásairól írott beszámolójában felsorolja a postaállomások nevét és minden egyes alkalommal megemlíti a folyókon való átkelés mikéntjét, mely bizonyára veszélyes lehetett:"Brassó és Fogaras között három posta- állomás van -írja -Vledény, Sárkány és Fogaras .... Fogarastól Nagyszebenig három ..Ucsa, Szombatfalva és Nagyszeben. Kőhídon kelünk át a Fogaras patakán, míg ki Marosvásárhely vagy Medgyes felé tart az Oltón halad át....függesztett hídon. Nagyszeben felé tartva, nem messze Felektől kompon kelünk át az OIton..."21 A XIX. század elején Budáról Temesvárra 3 napig, Nagyszebenbe 6 napig tartott az utazás. Nagyszebenből-három napos várakozás után- Brassóba egy nap alatt ért a kocsi, Budáról Kolozsvárra - Nagyszebenben keresztül nyolc és félnap alatt.22 A viteldíj postaállomásonként nyáron 30 krajcár, télen 45 krajcár volt, az utas maximum 25 kg -os csomagot vihetett magával. 1840 -ben az utazás Budáról Temesvárra 11 forint 34 kr-ba, Nagyszebenbe 20 ft 30 kr -ba került.23 (Borravalóként a posta- kocsisnak mérföldenként másfél pengő-krajcár ostorpénz járt!) 125
