Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Adattári közlemények - Sebestyén Kálmán: Adatok az erdélyi posta XVIII—XIX. századi történetéhez
A postamesterekről a korabeli források gyakran tudósítanak, 1735-ben a "nagyszebeni úton....Krakkóig lévő postamesterek"-et említik.^ 1742-ben a postaprefektus intézkedését jegyezték fel: "Szebenben a Főpostamester uram meg is parancsolta sombori postamester Német András uramnak, hogy dolgait componálja" (vagyis: rendezze 1)5 A postajáratok erdélyi országcímeres jelvényt viseltek, innen eredt a "címerposta" elnevezés. "Erdélyi címeres postáról" 1730-ból (Szabó János) és 1738-ból (Rácz Balázs) vannak adataink.^ A postamesterek a futárok, utasok részére váltás-lovakat űn."előfogatokat" biztosítottak. Minden postaállomás a postalovak ellátására a kincstártól 8 hold nagyságú legelőt, szántót kapott.^ A települések helynévanyagában még ma is élnek a "postanyilak", 'postakertek" stb. elnevezések, az egykori postaföldek emléke.^ A feudálizmus idején a jobbágyok és városi polgárok terhes kötelezettsége volt a forspont -adás, az előfogatállítás. Ez a szolgáltatás bizonyos hivatalos személyek, katonai küldemények gyors szállítását biztosította, de a gyakori visszaélések miatt igen sok panaszra adott okot. 1739-ben a hátszegiek elégedetlenkedtek:" mivel ezen nyomorult város útban vagyon ....szüntelen az alá s feljáró Ö Felsége vitézeinek szánokra forspont adással igen erősen köteleztetnek."9 A jobbágyfalvakban a lovak száma általában kevés volt, emiatt a méhesiek is nehezen teljesítették 1762-ben a hozzájuk érkezett parancsot:' a Méltóságos Püspöknek egy hintája eleibe Méhesen legyen forspont (váltás-ló) 10"JÓ Ritkán kaptak felmentést - személyek vagy községek - e súlyos kötelezettségek alól: 1747-ben a tordai András kovácsot mentesítették;"....kalauzolást, levélhordást, strásálást, maga lovával való forspontozást...ne praestáljon" szólt a rendelkezés. 11 A sorozatos visszaélések, állandó panaszok miatt 1790-ben Bánffy György Erdély kormányzója szigorúan megparancsolta, hogy forspontot csak meghatározott személyek és azok is csak készpénz ellenében igényelhetnek.12 A XVIII. század közepén jelentős esemény történt a posta életében: megindult a delizsánsz-forgalom. 1754. június 28-án Mária Terézia elrendelte a Bécs-Nagyszeben delizsánszjárat megindítását, a Temesi Bánságon vezető országút rendbetételét. ^ a császárvárosból menetrendszerűen havonta egyszer érkezett Nagyszebenben a delizsánsz, utasokat, kisebb csomagokat, pénzt és értéktárgyakat szállított. A delizsánszforgalom új korszakot jelentett a közlekedés, a posta történetében, megnyitotta a menetrendszerű tömegszállítás korszakát. 1790-ben II. Lipót rendeletére az erdélyi postát átszervezték. A nagyszebeni Erdélyi Postaigazgatóság (Postdirektion für Siebenbürgen) irányítását a Gubemium (Főkormányszék) és a Thesauriátus (Kincstár) vette át. A változtatás csak a postaforgalomra vonatkozott, az utasszállítás továbbra is a Bécsi Postaigazgatóság (Hauptpostdirektion) kezében maradt. 1813-ban a Paar család végleg lemond a postaügyek intézéséről, a posta teljes egészében állami intézmény lett. A XIX. század első fele újabb változást hozott az utasszállításban. A delizsánsz már lassúnak bizonyult, helyét a korszerűbb gyorskocsi vette át. 1823-tól kezdve a Habsburg Birodalomban megindultak a gyorskocsi-járatok, melyek éjjel-nappal közlekedtek és öt utast szállítottak. Az 1840-es évek végén Kolozsváron Biasini létesített 122
