Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Adattári közlemények - Sebestyén Kálmán: Adatok az erdélyi posta XVIII—XIX. századi történetéhez
SEBESTYÉN KÁLMÁN Postamúzeumi évkönyv, 1990: Adatok az erdélyi posta XVIII-XIX. századi történetéhez A Habsburg posta A XVIII. század utolsó évtizedében, miután az Erdélyi Fejedelemség osztrák uralom alá került, megkezdődött a közteherviselésen alapuló futárintézmény helyett egy új, állami, a kincstár által fizetett postaszervezet létrehozása. I.Lipót császár Erdély postaügyét, mint fejedelmi regálét, hűbérként a gróf Paar családnak adományozta és 1693-ban elrendelte: Nagyszebenben postaigazgatóságot létesítsenek és onnan három postajáratot indítsanak Brassóig, Kolozsváron át Szilágy- somlyóig, Déván át a Temesi Bánság felé. 1 Az erdélyi rendek szerették volna megőrizni postájuk önállóságát, de az Alvinczy- rezolutioban csak azt érték el, hogy a postaalkalmazottak háromnegyed része "nemzetbeli" ("ex nationalibus", azaz magyar !), egynegyed része Paar óhaja szerint idegen származású legyen. A posta szervezetének kiépítésére az osztrákoknak ekkor kevés idejük maradt, ugyanis a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) új hatalmi viszonyokat teremtett Erdélyben. II. Rákóczi Ferenc által létesített állami hadiposta azonban ebben az országrészben is működött, az ún. 'linea Transsylivaniae" a négy fővonal egyike volt.2 A kuruc-labanc háború sok kárt okozott az országnak, a hadi események és az azt követő pestis a lakosságot megtizedelték, a városok , falvak egyrésze romokban hever az utak, hidak tönkrementek. A szabadságharc bukása után megkezdődött a lassú újjáépítés, 1714-ben császári parancs rendelkezett az utak, hidak rendbehozataláról. A rendelet a városok és falvak kötelességévé tette az útépítést, mely azonban központi támogatás hiányában rendkívül vontatottan haladt, és az erdélyi utak állapota még a század utolsó évtizedében is igen rossz volt. Jelentősebb útkorszerűsítési munkálatokat a Vöröstorony szorosban végeztek. 1717-1719 között ül. Károly rendeletére - az osztrák katonai hatóságok felügyelete alatt - újjáépítették az egykori római utat. Schwans von Springfels a "Via Carolina" építője a régi utat kiszélesítette, a postaforgalom számára járhatóvá tette. Az Olt völgyében haladó út megkönnyítette Erdély kapcsolatát a Török Birodalommal és Havasfölddel. 1722-ben ül. Károly a postát az egész Habsburg Birodalomban császári felségjogoknak, regálénak nyüvánította és az erdélyi postát a bécsi legfelső postahatóság a "császári és királyi postaigazgatóság ' fennhatósága alá rendelte. Nagyszebenben pos- taprefektorátus létesült, élén a prefektussal, aki az Erdélyben működő 32 postaállomást irányította és felügyelte. 3 Az erdélyi posta ekkor háromféle szolgáltatást biztosított: a menetrendszerűen közlekedő levélposta (ordianara) és a rendkívüli levélposta (extraordinaria) mellett lóháton vagy kocsin utasokat is szállított. 121
