Postamúzeumi évkönyv, 1989

Tanulmányok - Heckenast Gábor: A Magyar Rádió stúdiójának története

A fontosabb lépések az újjáépítésben: 1946 decemberre elkészül a 314 m-es lakihegyi antennatorony, 1948. november 13-án Szakasits Árpád, Gerő Ernő jelenlétében felavatják az új, 135 kW-os lakihegyi adót, 1949. augusztus 7-én avatják az ugyancsak 135 kW-os szolnoki, 1954 januárjában a balatonszabadi adót, 1950-ben 2 db 100 kW-os rövidhullámú adó áll üzembe a diósdi állomáson.

Folyik a stúdió újjáépítése is. 1946 közepére, végére már csak az 1. stúdió és a 4. felolvasóstúdió romos, a többi üzemel, természetesen a korábbi centrális technikával. Helyreállítják a viaszvágóberendezést. A műsoridő közel napi 17 óra. 1948-ban jelenik meg először a magnetofon, de még igen primitív formában. A Webster márkájú kisebb készülékek nem szalagra, hanem vékony huzalra készítettek felvételt, s bizony a minőség nem valami kiváló volt. A kb. 15 kg-os Brush gyártmányú, ugyancsak amerikai gép már szalaggal dolgozott ugyan, de a mágneses bevonat nem műanyag, hanem papírszalagra volt fel- víve. 1948 végén a napi adásidő már 24 óra. 1949.február 1-én a Budapest 1 .a Kossuth, a Budapest II. műsor a Petőfi nevet veszi fel. Augusztusban az utolsó romos stúdió, az egykori 1-es, most XI. néven elkészül. Még 1948-ban került üzembe a Gamma Művek által gyártott első pár (lakk) lemezvágó, amit később egy másik géppár követett. (Ezeknél a gépeknél a vágás viasz helyett már lakklemezre történik. Ez a hangrögzítési alapanyag felületén lakkréteget tartalmazó alumínium lemez, még ma is használatos a hanglemezgyártásnál.) Ugyancsak 1948-ban elkészül a mindenki által csak „Szöcskédnek becézett Rába autóbuszba épült közvetítőkocsi 2 db lakklemezvágóval felszerelve. 1949 végén a napi műsoridő kb. 30 óra.

w. abra. A „Rádióépület" a „Pagodával'. 1950-es évek eleje.

11