Postamúzeumi évkönyv, 1989

Tanulmányok - Heckenast Gábor: A Magyar Rádió stúdiójának története

december 6. között német robbantóalakulatok sorra felrobbantották a két 150 m magas és a 300 m-es antennatornyot, majd a 120 kW-os adóberendezést. Ezzel a Sándor utcai stúdió szerepe is megszűnt. A dolgozók, ameddig lehetett, még bejártak, s igyekeztek megmenteni azt, amit még lehetett.

A szovjet csapatok 1945. január 16-án érték el a Stúdió épületét. És már január 21-én — a Budán még javában folyó harcok közepette — összejönnek a Rádió itthon, és életben maradt alkalmazottai, hogy Ortutay ÉJyula vezetése alatt megpróbáljanak a romokból újra stúdiót csinálni. Mert a rombolás igen nagy. A 6. stúdiót belövések érték, az 1. stúdió bombatalálatot kapott, az épület egyik szárnya lerombolva, szétvert, sérült, üzemképtelen berendezések mindenhol. Az újjáépítés már februárban megkezdődik.Ennek eredménye, hogy 1945. május 1-én, a főváros hét különböző pontján elhelyezett hangszórókon ismét megszólalt a Magyar Rádió. Hangszórókon, hiszen a vevőkészülékeket be kellett szolgáltatni, s bizony később is szerencsés ember lehetett, aki a beszolgáltatott készüléket üzemképes állapotban, vagy egyáltalán visszakapta. A műsoridő természetesen rövid, június 25-ig napi 6 óra, azt követően 10 óra. De hiszen az adóberendezések is elpusztultak. Először egy véletlenül megmaradt 500 W-os, majd egy 1,25 kW-os adó sugározza a műsort. Szeptemberre azonban már elkészül egy 20 kW-os adó, amely Kodolányi Gyula postafő- mémöknek köszönhetően, a kényszerű kitelepülést követően, egy Pápa melletti majorban sértetlenül átvészelte a pusztítást. 1946 júniusában újra megindul Budapest II. műsora is.

9. ábra. Az újjáépített erősítő. A telefonnál Tischler Ferenc, a keverőnél Vajnovits Vilmos. 1949.

10