Postamúzeumi évkönyv, 1989

Tanulmányok - Heckenast Gábor: A Magyar Rádió stúdiójának története

alább egy évtizedre megoldódtak, a Rádió már a harmincas évek elejére kinőtte az épületet. Ezt többek között az is indokolta, hogy 1932-ben — kis teljesítménnyel ugyan - de megindult Budapest II. műsorának a sugárzása is. Miután 1933 decemberében üzembe helyezték a 120 kW-os lakihegyi nagyadót, a felszabaduló 20 kW-os adó vehette át a második műsor közvetítését, amire 1934 decemberében került sor. Igaz, a második műsor nem volt egésznapos, időtartama csupán napi 5 órára korlátozódott, de nyilvánvalóan ez is többlet stúdiókapacitást igényelt. Ugyancsak ebben az időben, 1934-ben indult meg a rövidhullámú műsorsugárzás, egyelőre heti egy alkalommal. A stúdió kibővítésének munkálatai 1932 nyarán kezdődtek és 1935 májusában került sor a sajtóbemutatóra. Az átépítés és a bővítés során megszüntették a „kis stúdiót” és a ,.megfigyelőt”, és a „nagy stúdiót” most már 1. stúdió néven folyosóval vették körül. Ezen folyosók mentén alakították ki — nagyrészt új építkezéssel — az új stúdiókat. Ekkor létesült a 2. és 3. stúdiói kisebb zenei együttesek, illetve hangjátékok számára a 4. és az 5. stúdió felolvasások és hírolvasás részére.

4. ábra. A 6. stúdió akusztikai beállítása zenekarral Az előtérben ülnek baloldalt: Békésy György, az akusztikus tervező, jobboldalt: Dohnányi Ernő, a Rádió főzeneigazgatója, 1930-as évek első fele.

A legnagyobb új stúdió a 6. számot kapta. Ennek a stúdiónak az akusztikáját is Békésy György tervezte, sőt ő vezette, a stúdió végső hangzásának beállítását is, méghozzá zenészek és a Rádió akkori főzeneigazgatójának, Dohnányi Ernőnek a közreműködésével. Ez a nevezetes stúdió ma is a Magyar Rádió legnagyobb (sajnos nem elég nagy) zenekari stúdiója, gyakorlatilag ugyanazzal az akusztikával, ahogy azt Békésy megtervezte. A 7. és 8. stúdió hanglemezlejátszásokra szolgált, a korábbi próbaterem helyén pedig a 9. stúdió

6