Postamúzeumi évkönyv, 1989

Kiállítás és könyvismertetések - Kovács Gergelyné: Az Amerikai Nemzeti Történeti Múzeum postatörténeti kiállítása

A század végére csaknem minden faluban és útelágazásnál találunk egy-egy postahiva­talt. Számuk eléri a 77 ezret. Ez azonban még mindig kevés, hiszen megközelítően 30 miihó, farmokon élő család csak nagy nehézségek árán vehette igénybe a postai szolgálta­tásokat. Ennek feloldására 1896-ban létrehozták a vidéki postaszállítás szervezetét, a Rural Free Delivery-t, (RFD). Farmerek, falusi fuvarosok ezrei váltak szerződéses postai szállí­tókká, akik a vasútállomásoktól, a nagyobb postahivataloktól szállították kicsiny bricska- jukon, télen szánokon a küldeményeket és kézbesítették a távoli farmok világába. Az RFD postaútjain 1910 körül jelentek meg a csoportos és magános levélgyűjtőszek­rények. Ezt a rendszert 1915-ben a szekrények szabványosításával fejlesztették tovább. Három évtized alatt, az úthálózat fejlődésével, a gépjárművek megjelenésével az RFD min­den vidéki lakosra kiterjesztette a megbízható postaszolgálatot. 1914-1926 között meg­szervezte a „farmtól az asztalig” akciót, amely a farmok termékeit szállította a városi családok asztalára. Az első speciális, más üzletággal nem kombinált postahivatalt 1913-ban a pennsylvaniai Dillsburgban nyitották meg. Ez volt az első modern értelemben vett postahivatal, amely később mintája lett — berendezéseivel, felszereléseivel — a kialakuló, csak postai szolgál­tatással foglalkozó ún. posta lobbynak, postai érdekszövetkezetnek, amely a modern ame­7. ábra. Részlet a dillsburgi postahivatalból (1913) 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom