Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-22
St. G • r a a 1 a , ez eeztrák h4kessaraődée folytatása és ráf*. . A fcetenal felt4telek- * A aa átedett saar«4d4s'katesal í«ltápfiaX 5émet-«AuesíriAt la kOteleai* aa általános eaelgálatl köteleaettság MgssOatftéstea* mist B-émstersságet 4« öakénteo jaieathmaA* alpján f a f*f rr# ^ nSr állandó hadaero£ alakítására, a sWeek f If^.^ . Mbar lehet a tlsstekhel 4« a gaadeoág* aaaBélyaattal együtt, annak - lsrneiryahb számnak a kere*4a- balti Mzeayes es badságet zage öaa* • hadserog saerTeaetébanv • jnenayi len-a aegye** agységakaek a»e a • esámdt 4a faráéi**. haaen eeupA»*ös , eaetéteA4t f *?4 ix mogeaabBi. A "áztok azán. legfolj.bb 150» lefest, ** eiUssaeké SOOO. Szolgálati 148 a tleateknek legalább Ot ^t'U^^fö^ lauunMki náaat-eaatráh aaderőaek aa említett mértékre Taió laezállltáeát a szerződés aláírásától ssároitett hárem hániop alatt kell hlltaíl. kanlett ma Uő.»* kell szolgáltatja miadom fllaalília hadianyag.* 4s a -fcaalsarafofcsyártásáa-asyetleB/13«E1 iSíSfiílítlíSÍ í katenal f.ltátef.k aéazlet.l az.zo.ek*SV«e* sserSfdéabea lávö katene* kerlátasásek*al. St. 0 a* r a a í a, juutyos £1.4 békesseraődéet vala rneunyi politikai irányhoa tartozó lap na gyen kodrasőtlenül itéli meg. •a Bcho de Paxia aat Írja: Ausztriát, amelyet részessé tes nek északi otoao*é&& 1 bűneibe* 4a fizetési kötelesettségeibe*, ameiyaak'a zeni kivül a Kababexgok háborús adósságának nagyobb részét la fizetnie kall, egyszerűen a aa övet séges, hni aloak ellenőrzése alá kánya a eri tiki. la országot diktátori hatalommal-fslruháaotf j<Wátéte'li bizottság fogja kormányozni. A szerződés agyaa olkkelyelt olyan hatgrozatleail szövegeztek nag, hegy aa a blsottság a legnagyobb mértékben megkönnyítheti, de oge.l- I leg megsemmisítő erejűvé teheti á feltételeket. Kétségtelen, hogy a esBvetSefesek iiagyobV fcozgáe I szabadadéit akartak aAguknak blatoaltaal, hogy Ausztriát őrökre elválasszak Beme tor szagtól éekonzoroiumba kénye aerltaék a tSbbl BrBköa - ~?T ' Aammal. A ssersgdéa asonban abbén a tekintetbe* &ag yoflkihívje a bírálatét, elyaa ktklt4sek Tannak benne .amelyel ellenkeznek torkainkról, kin th egy Aasatna javalt a volt H&beburgi területek batáralB belől már nea lehet likvidálni, a német befolyást ál átitatott béeai bankok aaerveieta továbbra ie megmarad.Kémet-Ausztria eorea atoabaa nefr annyira ekektől a kikötésektől, Sínt inkább a-Versailles béreszerződés végrehajtásának m44Jdtól függ, fla % aaOveteégünk meglazul," léaetereaág k lelki ik ellenőrzésünk alól éa a kle szláv államokat nea lehet eléggé megvédeni, akkor Beoa aaa állhat többé ellent. Berlin vonzó arajének. Ha pedig az események aa ellenkező Irányban fejlődnek, akkor Auaatrla kSseladnl fog aaokhoa a táraaihoi, a kikkel a flababargok ldajdn alt együtt, A figaróban ast irja Belatovd Reeoxtly: JolytaSkat ea ai állam politikai 48 gazdasági életetT Brra a kérdésra eeak nagy kétkedéssel $»1érhetünk. Ilaoa mag a ssllái'd alapja, ga as os átrakok nem találják mag 0aaagakbae§>0eatOaaserflsa Semetoraaágaál fogják keresni. Se különben ia: BogyeSjLehet as eastráa kérdést megoldani, amig Kun Béla, min', T.onln olO*ree a seebSkUlevákokat és a románokat fenyegeti? jfyilvánvá^á^ .. ea a keSkaraaela légéraékenyebb pontja. Aa Igazi békénekSuae aliactt.^eekedéaak teüfae megszüntetése a legfőbb feltétele. A Xe JoBsaslbaa eat Írja Beint Brloet 4« atolse* osztrák jagpaék a|'javasolja, hogy a monarehia feloszlásából kOratkasS politika}^ gasWaági dg pénzügyi k4xiéseket btssák ejar falaaámelébitottságra. St .a mddsser raoioaallamak látesltr^ Bea békéről uiiií, hanem likv idélásrBl. A a4pszBveta#s aaópen mutatkoaik-nbe. Anaatria éa Bemetoraság osak azután kezdhetik meg a gyakorlati auakát. r fA L eVavra awel a óimmal tárgyalja a BzarzOdéet: "A szBveteé.goaek olyan feltetelekat szálnak Ausstrlának, .ffliolyek gasdaaági hübérselkké teszik."QSsglio, a eikk irdja ezt mondja: Ausztria annyit fog fls-tni, aaaanylt tad, mert agy ss41vsJt egy semleges bizottság mindenható ellen5rsése alatt lese. Bármilyen nagy és jogos is a panaszunk ama nemzet el'en, amelynek fSváreea a Tilágháború tűzhelye voitj;3ógsem tartjak okos pOlltlkáaak, ha est a fiatal demokráolát arra kényaseritik, hogy menehfi,\- aee* a bolsevlzmusban. ragy a Sémetorszdggal v<í egyesttléaben kereaes. A Satla véleménye sserint több oikkelyt nagyon meg kell váltoa" 'ital Anastria javara, aat hasal'asonban, hogy bisenyos asakértők T41Oénye sserint- aa osztrák szersCTdáa agész pénzügyi része nem egyéb hiába^Slfi, irka-flrkaaál. ; ' ^ A Varltdbem est Írja Mbrlee; A legnehezebb kérddeek nagyrészét SMg nem oldották meg, A^.egtobb akadály Ausztriával szemben vaio helyzetünkből kOvetkasik, mert Ausztria legyőzött ellenség ugyan, .egyúttal azoabaa igényjogosultja aanak.a saerződdsnek, amelyből kötelességek haramiának ráak vele szemben, noha nagyon naszjcai bisonytalaml megállaj>ltétt kötelezettségek. Mi beértük evvel, hogy Ausztriát minden Arán aegake> dályestuk a Bemetorssághoz való ásatlak ásásban. Minthogy nem volt elyaa kénysaeritdeasklaSak^ amelyet éaasserüaá buaznáIhattunk rolna, kénytelenek véltünk más eszközt használni,_ Slelmisaerral TS 1| ellátást,elfogadható gaaaaságl feltételeket éa kedvező határokat lg4*tünk. Ezeket as Ígéreteket teljééit énünk is kell, anélkül aseaban, hogy barátainkat i a őséneket nagyok, elégedetlenné temnénk 4a anélkül, hogy a jÓTátételre voaatko•Sjl:kÖTetaléaeinkrő 1 és szOvetsageseink ugyanarra vonatkozó kö-retéléseiről ieaoadaaáak, /. A Bappelben LemAe írassa a pénzügyi Ieit4telekről és főképen as Osztrák-magyar bank likvidálásáról ir. Sikkében ast mondja a többi közt s Aat h08SBük,ez as első eset a tOrteaelemBea, hegy tisztán peaaftgyl müveleteket Ilyes aeeraőddsbe feglalaatu A rampe sst Írja t 'A kettős aeaarehia fetaaSgyl likvidálása tele van ke Ipad vei. A szerződés egyetlen kérdést se* old meg, sxa ral óságban agy b la ott sdgnak kel 1 mindent alTi'gaanie, amely a 4ema ex aaehlna szarep4t jétsza. Hogyan fogja • megkisebbedett osztrák kOatárseság ezt as Isisei adósságot kifisetnlT Si Ishetetlanaek tartjuk* A Bsarafdés el» mondja agyán, mfeVjsifzat kell as osatTák kdatareeeágesS fizetnie, dde aaa mondja mag, miből fizessen. A laaaaljé est Írja a kártaStaltás kérdéséről: As öröklő állanak delegátusai terjpeaetesen lehetőleg érrényrejuttaSák azt *\ ainfisegOkét, hegy Aasstrlanak részei as némelyek közülük, alnt például Kramarz ls, aki sokáig volt Őapeetoli felségének leghűségesebb szolgája, osupáu a •emarehla megmaradt r4cs«iaak hitelezőjéül óhajt szerepelni és az öröklő álla októl eaapán a aensetkötl Jognak megfelelő réazt akarja elvállalni Sv-kOtelesetteégakhOl. la aaaál kftlOnöaebb, miTalossek kOsal sz állsaek közti kettőnek sem volt képviselete as osztrák bákeszersődée átadásánál! h Séleslár állseztak, amelyet eeak a vereaillesi eaarzŐ44« aláírása után uemert el rranoiaersság és Olsasoraaág és s 0seh-8ale«ák állaaeak,«8!elyak fSeeuryk elnöklésével aSkOdő nemseti slsttságát 4s az entemte hadseregei. ««n harcoló légiólt «Heaert4k ugrana Geah-saloyák ne>zz»t .izwalil, a éaah-Salovak állam megalalknláaát ascabaa hlrntaloBaa aeholseL*'^stií'.liíi 1ták. A saersődés lsgsöt4tabk része a területi kérdéers^voaatkbSÓ r4«s.
