Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-22

-jsely Tirol népéből százezer embert terel es olasz uJS&kodó nyájába és a Szudéták tartományainak negyed!flmillló német népét hajtja a osehek hat fi Imába. A n-éraet országhoz való osatlnko sás megtiltása egyik legbiztosabb oka Jövöbell összeütközéseknek, pártunk vozetőazervei nam fogják elmulasztani, hogy ezekkai a feltételekkel szembe* épenugy állást fogla Íjának, mint ahogyan állást foglaltak a némát szerződé, hasonló fel- . / tételei ellen. / MTI/ * Béaa. július 22. /A «51. ma.s*a#el«té.s/ a Mérgen e békeeiarsílás*«l . knvatkeafiköt irja: Tegnap tanát asen a napos, a melyen ml ?L»"t^ nálunk ..ha el «.» éM tökjl.f . íltllan.l "Itrájkkal bi.enyltettuk be, békéielegáoióaksak átaAták• az erőszakos béke olyan szerződését, amely Jóindulatot mutató Soidulottal fdldretep.r bennünket és legalább is agy emberöltőre teásban* nöuket as leperialismua ée kapitaUsmua fogyvsrtslsn áldozataira, A st.germainl titokról lehullott a legel. A oseh-Bzlovák állammal sBemben elért kisebb területi jsviíXeok, a fiyugat magyar országból hozzánk oaatolt darabka és a népszavaaáe engedolyasÖBB Klagenfurt medenoéjében jiemmlt sem jelent avval a lesújtó ténnyel szemben, hogy Déltirol néme£réazét véglcér n elvesztettük. Ss magában Téve la eleg#ndő arra, hogy ff legmélyeegesebb gyáazbtTbpriston bennünket. a mi fájdalmunknak éa kétségbeesés sUnknek azonban ninos már erfie hangja.. ' As entente olyan békét diktál Bemet-Ausztriának, amely a temető békéje* A Sonn und Hontagszeitung ett irja: A gazdaaági és pénzügyi feitéte-ehk oly rettenetesek, hogy teljesítésük as uj köztársaság asődjdt jelentene, mert formálisan lefoglalja arany ké sz let itake t, gazdasági javaink legnagyoabrészét és egéez termelésünket évtizedekre. /MTI/ Pro d o m o « A e aerkes a tőségek felhívatnak, hogy a né metrósa trák beViBseTsQdésws-hetó kommentárral kísérjék* HutaesamalirA mindazokra a pfátlan gazYasági hátrányokra, amelyekkel ea ai imperialista béka . Ausztriát tökéletesen tönkre nyomorítja. Kutasáénak rá arra. hegy Ausztriát az entente állandó rabigába hajtja Ss hagy olyan országé Ml. ahol még a csecsemőknek se jut tej, a tebenekat elrabolják atom* Miét államok javára. Általában domborítsák ki, hogy még franciaországi han íz a j

0 érzésű sajtó felháborodik ezen az llmperialista rablás, sosí. Ami ByngatmagyarorBságot Illeti, matassanak.rá, hogy ez a magol* dAT teljeaea ellenkezik SllOon elveivei, gatfn&'rca engedllmeg azt. hogy oieSágokat mint eakkfigurákáí ide-oda toldassanak. A magyart orazági tanáoeköstiásttSagy BaejK áppenséggel nem ia a népek saraidéi, kesóéi jogának, hanem a dolgosok bnrendelkeséal jogarnak alapján állá •ea nyugatmagyar oraz ági vidék SémetausstrláhoE caa töltetnék, ugy ea* > aak az volna a következménye, hogy a f elszabadító tt proletariátus is* mát kapitalista iga alá kerülne, •yomatékoaan kiemelendő, hogyha Aasstria is saoTJetköztáraaeág lenne, akkor ránk nézve Uugataugyar* országi kérdéa agyáltalán nem létezne. Bgéezen kétségtelen, hogy a munkásoknem fogják tűrni azt, hogy olyan nehezen kivívott felazaba • ditáauiat prédául dobják oda ei entente-lmpsriaailieták naranosának. Bemutatandó Adler frigyes 4a Bsner Ottó beszédeire, akik osztrák lé* Jükre a nyugat magyar országi kérdéene^k ilyetén megoldását szintén nsr horre.,kálj4k^ f^^K^Ué^^^ ^UUü^L, ' 3 é o s,július SS. AZ entente lmperiallzmuea és as erőszakos béke ellen tegnap tertott gyűlések egyikén ídler Frigyes dr. Is mondott bea zödet, j amelyben szenvedélyes bírálatot mondott a st.germainl békeszerződésről. Ast mondta, hogy ez a szerződés gazdasági tekintetben Bemet •Ausztria halálos Ítélete, mert as ország az imperialista entente gyarmatává sü- ! ' lyedi, Begyen jól választották meg a mai sztrájknapot, mart tüntetés I

a kapzsi imperialistáié- ellen. A német-oeztrák delegátusoknak nem béke- j szerződést, hanem elnyomatásról szóló szerződést adtak át. /Hossza ntartd felháborodás./ Az imperializmus, amely áilitóLag a népek felszabadítása* árt fogott fegyvert,, tetszése szerint szakította, szét a népeket, vagy 1 igázza la őket. Az antanténak avval az ajanlatával szemben.,, hegy nyugat>• I magyarorazgg legnagyobb részét ajándékul adja Német-Ausztriának, a szónák' a nemzetközi eaolidaritésra hivatkozott, amely nem engedi meg, hogy a 4^ • népeket ide-oda tologassák, ahogyan az entente ainrJe. A német-oaztrákek ezért tiltakoznak az eilan a mód ellen, ahogyan az antanté Bemet-By uga|É magyaróra zág kezdését elintézi és követelik Byuga taagy&rora aíg részére i as önrendelkezés jogát. A gazdasági feltételek legalább ötvenmilliárd haAlkOlasön elvállalását követelik Német-Ausztriától, Bz az állam osőa-.l ját jelen tané. A aaóndk ast a reménységéi fejezte ki, hogy el fog követ* keinl as az idő, amidőn fiémet-Ausatria megszabadíthatja magát a békésien* sSdés nyonáaátői. Bízik benne, hogy a nemzetközi szolidaritás szelleme j győzni fog as Imperializmussal ée a kapitalismuaeai sssmbon. • Tv Így másik népgyűlésen Bent a ah Gyula hadügyi államtitkár beszélt,

1 I etM kijelentette, hogy a békessessődéshez .fűzött kiégészitőfelté te lek a gyönge német-osztrák államra nézve elviselhetetlenek. Héraet-Auaztnsj áa a német-osztrák prtlotéjcoég most, az utolsó órában kéri * nemzetköaf I

^irolatgrság oegitBégét. A többi gyűlésen is az antanté imperializmusa' éo az erőszakos j-j béke ellen szólaltak fal a szónokok és hangsúlyozták a proretárság megvédésének ée egységességének esükségas teoltáí. Grazban" _ a posta ás a távíró alkalmaid söttal^«zrr«^)^7ú^C. A postások t'ffBB-gyűlést tartottak délelőtt as til-; takoztak a szégysnletes béke ellen, egyúttal pedig tűntettek a nemzetköz siség eszméje mellett. Délután ismét megkezdődött a távbeszólőfés a távi*róforgaloOe A aaarr»B»tt ssooíailsta munkások nsgygyűléaeken tiltakoztak | • z erőszakos béke ellen ée kifejelték az egész világ prolatáraága lráj| "érzett rokonszenvüket. Linzben reggel 9 órakor mindenütt abbahagyták a munkát éa minden űz latét bezártak. A közhivatal okban is szünetelt a munka. A közúti íor-' galmat és a távíró forgalmat megszüntették, a fS-téren pedig tiltakozó j gyűlést tartottak a st.gsraaini erőszakos béke el Len. Salzburgban igen, népes naggyülésen tiltakoztak a munkások a kapitalizmus ás^iinperisli^taus erőagakos békája ellen éa 24 áráig nj?m do&J* geztak. A marbargl rastnapok a mai napon, ismeretlen okból sztrájkoltak..' A nyugalmat seholssm zavarták meg. /MTI/ Q|' '8 a 1 a bu r g. Július 21. Salzburg városának és az egész tartományra* sf a munkása 1 nandkivül népes gyűlésen tiltakoztak ma a kapitalizmus és Imperializmus ercssnsos békébe ellen ás a nemsetk&zl proletárság testvén 8*ssvet*eí«sa mellett, A munka 24 óráig szüneteit. A gyűlésen p.reussler j h.lyet.tas tartoiaépyi föuök ée 71nterniti, e nemzeti tanács \agja.va lenini. • két koshnnistu ss^nok mondtak kmsse&et. végűi elfogódták tt tf*ttet* ttanepség ?zeLleAmeen leegf ege km* zet t ha^árosatl javt*lato* v j. nap cyogoö'.an 4« ••^éltíe.'f.gteljesen telt el, /mVSl/ •