Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1924-02-01 / 2. szám
2. szám PHILATELIA 7. oldal A magyar vizjelállások értékelése 1888. (Minden jog fentartva.) Irta: Azon magyar bélyegek vizjelállásai, amelyek 1888. évi junius hó 1-től 1898. évi október hő 15-ig kiadattak, teljesen megegyeznek az 1881. évi kiadás vizjelállásaival. Mert az első vízjeles kiadás papírja 1887-ig az első vizjel- henger Egoutteur segélyével Nagyszla- boson, mig ettől az évtől kezdve a papír — az aprólékos és lényegtelen részletektől eltekintve — az elsőhöz hasonló második vizjelhenger felhasználásával Fiumében készült. Az 1888-as kiadású bélyegek rajza azonos az 1881-es kiadás rajzával, s csak a nyomat és a kivitel tekintetében mutat különbséget. Bár a nyomási eljárás ismertetése nem tartozik szorosan ezen cikk keretébe, mégis helyénvalónak tartom, hogy e sorokban erre az igen fontos körülményre az alábbiakban igen röviden kitérjek. Az 1881-es sorozat bélyegei minden érték részére külön-külön lemez segélyével ’egy nyomattal készültek. Az Az 1888-asok, az 1 krajcáros kivételével, többszörös gépberakással, három gépmenetben nyomattak. Miért is az 1 kr. érték nyomási módját ismertetem először. Ez kezdetben két gépmenetben készült. Először nyomták a bélyegrajzot, s azután az 1-es értékjelet. A bélyegkép belső része egy fordítva fekvő levélboriték rajzát mutatja, amelynek közepébe nyomták az 1-est. Egy rövidke év letelte után, már 1889-ben kezdték a nyomási eljárás egyszerűsége és gyorsítása szempontjából, valamint takarékossági okoknál fogva is, az 1 kr. bélyeget egy külön lemezzel, egy gépmenetben nyomni. Ez a lemez (nyomóduc) úgy készült, hogy a boritékrajzot metszőpontjainál vésővel, reszelővei kimélyitették, s a nyert mélyedésbe beforrasztották az 1-es számot. Ezen művelet nyoma a bélyegeken a legjobb ismertetőjel az JÁSZAI EMÁNUEL JÁNOS, Budapest. Vili. 1 krajcáros bélyeg két változatának megkülönböztetésére. A külön nyomott, két gépmenetes 1 krajcárosnál: a boritékrajz metszővonalai sértetlenek, mig az együtt nyomottnál (egy gépmenet) : közvetlenül az 1-es előtt és után a metszővonalak folytonossági hiányt, megszakitottságot mutatnak. A vezető világkatalógusok a kétféle 1 krajcárosról csak elvétve vesznek tudomást és ahol erre figyelemmel vannak, ott is tévesen jelzik bevésett, metszett értékjelnek „Wertziffer eingraviert“ vagy Wertziffer eingestochen“, holott az értékjelet beforrasztották (Wertziffer eingelötet) és csak a lemezt tették a számjel befogadására véséssel alkalmassá. Ugyanis ez nem mélynyomó (Tiefdruck), hanem magasnyomógalvánlemez (Hochdruckgalvanoplatten) volt, amely nem javítható vésés vagy metszés utján. A többi krajcáros érték és a forintosok három gépmenetben, háromféle lemez segélyével nyomattak. Az első lemezzel ellátták a papirt a párhuzamos színes alapvonalkázással. A második lemezen volt maga a bélyegrajz és a harma dikon a megfelelő értékjelek. A kraj- cárosokhoz használatos lemez rajza, a már ismertetett fordított fekvő levél- boriték-rajz, amelybe feketeszinnel a számot benyomták. A forintos értékeknél a bélyegrajz már nem levél- boríték, hanem csak egy téglányalaku szabad teret mutat, amelybe piros színnel az értékjelet és „ft“ betűket nyomták. A különleges magyar gyűjtők nagy táborában ez a bélyegsorozat nagy közkedveltségnek örvend, mert az alapvonalkázás sok szinváltozata, a vonalak vékony vagy vastag volta, az értékjelek törései és eltolódásai, vagy a levélboriték metszővonalainak a számjel feletti látszólagos elhelyez
