Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1924-02-01 / 2. szám
8. oldal PHILATELIA 2. szám kedése, a 12 : ll'/2-es sorfogazat és a ll'/s-es vonalfogazat, végül a négyféle vizjelállás a részletezésre igen értékes anyagot szolgáltat. Visszatérve tulajdonképeni tárgyunkra, a vizjelállásokra, megállapíthatjuk azt, hogy az 1888-as kiadás vizjelállásai gyakoriság tekintetében sokban hasonlítanak az 1881-eshez. Az első rovatba itt is azt az árat állítottam be arany koronában, amely olyan 12:llV2-es sorfogazásu bélyegre vonatkozik, amelyen a kr egyáltalában nem, vagy csak kis részében látható. A 2—5. rovat olyan bélyeg árát tünteti fel, amely ha nem is teljes egészében, de a megfelelő rovat fejében feltüntetett viz jelállást teljes biztonsággal megállapíthatóan szemlélteti. A vizjelállások megállapításánál a bélyeget mindig a képesoldal felől nézzük. A 6. rovatban közlöm a HV2-es vonalfogazásu, jellegzetes vizjelfekvést nem tartalmazó bélyeg árát, mert ez a fogazat, dacára annak, hogy a 3 forintos érték csak ll'/j vonalfogazással létezik, a nagy katalógusokban sehol értékelve nincsen, legfeljebb mint létező változat, akár csak a vágott megemlítést nyer. Itt kell még megjegyeznem, hogy a Senfkatalogusban felemlített 12-es fogazat nem létezik, de nem is létezhetik, mert a m. kir. államnyomdának soha ilyen 12-es vonalfogazógépe nem volt. Ennek a hibás katalogizálásnak tudható be az a sajnálatos körülmény, hogy készült olyan album, amely ilyen fogazatnak helyet szánt és hogy némely bélyeghamisitó ilyen fogazatok gyártására ragadtatta el magát. A hetedik rovattól kezdve, ahol szükséges volt, az aranykoronába átszámított, nálunk leginkább használt katalógusok árait állítottam egymás mellé, hogy annál élénkebben szembeötlő legyen azoknak sehogysem szerencsés katalógizálása. A bélyeg sorrendje pedig a legtöbb katalógusnál szintén téves, amidőn a később megjelent kiegészítő értékeket külön csoportban — mint külön sorozatot — tárgyalják, holott ezek azonos papirosuknál, azonos vizjeléknél, azonos rajzuknál, azonos nyomási eljárásuknál és azonos fogazásuknál fogva, elvitáz- hatatlanul, egy egyetlen sorozatba tartoznak. 1888-5S3 í i •• Ö oa —A « ><D "S O' 3 > Lev é 1 b é 1 y egek 1 kr szürke, értékjel külön benyomva-.20 —.40 1.20 —.80 1.50 1.50-.20 _ 1 kr szürke, értékjel í együtt nyomva-.02 —.06 —.30 —.10 —.40-.05 —.03 —.07 2 kr ibolya — lila-.04 —.10 —.40 —.15 —.50 6-.03 0.08 3 kr zöld — zöld .05 —.15 —.50 —.30-.80 5.— —.04 —.10 5 kr piros rózsa-.01-.03 —.10 —.04-.12 2. _ —.0 1-.03 8 kr narancs — narancs —.15 —.80 1.50 —.40 1.75-.25 —.13-.33 10 kr kék — kék "rt-.20 1.— 2.— 1.50 2.50 8 — —.03 — .10 12 kr barna — zöld- .12 —.50 1.20-.40 1.— —.20-.13-.33 15 kr viola — kék r-ü-.03 —.10-.50 —.06 —.40 —.07 —.02-.07 20 kr szürke — szürke ca-.30 1.25 3— 2.— 4.— 10.— —.25 — .50 24 kr sötétibolya—rózsa O >-10 —.50 1.— —.40 — .80 —.20 —.10-.25 30 kr zöld — barna- 04 —.20 —.40 —.10 1 50 —.08 —.04-.10 50 kr vörös — narancs-.15-.60 1 50 —.60 4.— .30 —.13-.33 1 ft kék — ezüst .35 1 50 3.— 2.50 20.1.— —.30 —.33 3 ft viola — arany — 10 — 18.12 — 1.20 3 — 1.20 1.66 Teljes sorozat 1.50 15.— 35.— 18.— 40.— 35.— 3.94 4.28
