Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)

1923-10-15 / 8. szám

9. évf.

mmm Ktt, i-üi^üla

,ili

8. szám

PHILflTELIfl

Ideiglenes szerkesztőségi I cim : Wien, XIII., Linzerstraße 462

Főszerkesztő:

Örvös János

Bélyeggyüjtési folyóirat Megjelenik havonkint egyszer

A magyar bélyegek fogazásáról

Irta : BÍRÓ MARCEL

Azt hiszem, hogy nyitott ajtót döngetek, ha újból rámutatok arra, hogy az 1867. évi osztrák bélyegek magyar speciális gyűjteményben feltétlenül helyet kell hogy foglaljanak, mert ezen bélyegek a m. kir. keresk. minisztérium 1867. évi május 30-án kelt 2163/393 és augusztus 31-én kelt 6377/1774. számú a P. R. T. közétett rendeletéivel hivatalos magyar bélyegeknek ismertettek el és azok 1871. évi május 1-ig tényleg magyar bélyegekként szerepeltek. Tekintettel azonban arra, hogy ezen bélyegek — mint már fentebb emlitettem volt — 1871. évi május 1-jével a forgalomból kivonattak, magyar speciális gyűjteménybe csakis olyan bélyegek vehetők fel, melyek a jelzett időpontig Magyarországban lettek lebetüzve és melyeknek a 200 bélyeget tartalmazó iv közepén végighúzódó „Briefmarken“ vizjelében a B. R. E. M. és N. betűk belső szárvonalai hosszban meg vannak törve. (A töretlen betüszáru vizjel 1883-ban vétetett alkalmazásba, tehát akkor, amikor Magyarországnak már régen saját bélyegei voltak és igy ezen bélyegek magyar speciális gyűjteményben már helyet nem foglalhatnak.)

Ezen bélyegeket tehát a magyar postabélyegek közé értve, a magyar bélyegek szegélye vágott vagy fogazott lehet, j

Vágott szegélyű bélyegek alatt azt értjük, amikor az egyes bélyegek se fogazva, sem pedig átszurva (durchstochen) nincsenek, hanem azokat ollóval kell egymástól elválasztani. Ilyenek az ujságbélyegek és az ujság- bélyegjegyek, melyeknek esetleg itt-ott található fogazása kizárólag magánjellegű. Az ilyen bélyegek a rendszerint gondatlan vágás következtében többé-kevésbé meg vannak sérülve.

Fogazás (csipkézés) alatt azt értjük, ha a bélyegivek az egyes bélyegeknek egymástól való könnyebb elválaszthatása céljából az erre szánt, be nem nyomott részekben egyenes vonalakban át vannak lyukasztva.

A magyar bélyegeknél kétféle rendszerű fogazást ismerünk és pedig :

a) a keret- és , «

b) a sorfogazást. fi?**d*f. :

a) Keretfogazás alatt azt értjük, amikor a fogazógép a bélyeg- ivet vagy annak egyes összefüggő részét hosszában és széliében egyszerre lyukasztja ki. Ismertető jele: a szabályos |~ négy sarok. Ilyenek : a 9’/2-es fogazásu

Ezen számunk 16 oldal. — Egyes szám ára 175 magyar korona